Közbenső leszállás nélküli járatot indítana Párizs és Papeete között az Air Tahiti Nui. Ezzel a francia polinéziai légitársaságé lenne a világ leghosszabb járata, megfosztva a címtől a Singapore Airlines New York-i útvonalát.
Terjedelmes interjút közölt az Air Tahiti Nui, Francia Polinézia nemzetközi légitársasága vezetőivel az Airways Magazine, amelyből kiderül: a légitársaságnak az elmúlt évek pénzügyi nehézségei után nagy tervei vannak.
A flottába érkező Boeing 787-9-esekkel közbenső leszállás nélkül repülnének Tahiti és Párizs között, ezzel egyébként átvennék a Singapore Airlines New York-i útvonalától a világ leghosszabb járata címet.
Jelenleg Los Angeles-ben állnak meg a tahiti légitársaság repülőgépei, üzemanyag-felvétel céljából, 22-22 és fél óra így az út Papeete és Párizs között. A közbenső leszállás nélküli, a Great Circle Mapper szerint több mint 15700 kilométeres járat ennél nyilván kevesebb időt jelentene. Vélhetően nem csak távolság, hanem a repült idő tekintetében is átvennék a vezetést a szingapúri cégtől.
Mint ismert, a Singapore tavaly ősszel az ultra nagy hatótávú A350-900ULR-ekkel újraindított New York-i járata mintegy 15300 kilométert tesz meg 18 és fél óra alatt, a Qantas tavaly tavasz óta közlekedő Perth-London járata pedig 14500-at 17 óra alatt.
Azonban az ausztrál légitársaság azt tervezi, hogy még ennél is hosszabb útvonalat nyit, ha sikerül a Boeing vagy az Airbus valamelyik gyártmányát erre alkalmassá tenni.
Ha összejön a Qantas terve, akkor várhatóan 2022-től a 17000 kilométeres és több mint 20 órás Sydney-London úttal ők hódítanák el a maratoni címet.
Az Air Tahiti Nui egyébként az öregedő, gazdaságtalanná vált A340-eseit váltja le a 787-esekkel, mint a vezetők elmondták, természetesen szóba jött az Airbus új generációs szélestörzsűje, az A350-es is, de végül az igényeiknek jobban megfelelt a Boeing gyártmánya.
Arról is beszéltek, hogy bár elég sok Oneworld-légitársasággal van szoros kapcsolatuk, ugyanúgy együttműködnek Sky Team- és Star Alliance-tagokkal, ezért egyelőre nem akarnak belépni egyik szövetségbe sem. Willie Walsh IAG-vezért idézik, aki szerint ha sok jó partnere van az embernek, nem kell erőltetni a légiszövetségi tagságot.
Érdekes ugyanakkor, ha már Wilie Walsh került szóba, hogy a neves szakember tavaly nyáron az ilyen ultra hosszú, közbenső leszállás nélküli járatokról azt nyilatkozta: „Számomra az a gondolat, hogy 21 órát üljek Heathrow és Sydney között egy repülőgépben, nem is tudom, nem igazán vonzó”.
