A kazah hatóságok kiadták az Azerbaijan Airlines Embraer ERJ-190-esének 2024 december 25-én történt katasztrófájáról szóló előzetes vizsgálati jelentést, amely megerősíti, hogy „külső behatás” érte a repülőgépet.
A katasztrófa helyszíne miatt illetékes Kazahsztáni Légiközlekedési Balesetvizsgálati és Elemző Iroda (AAIID) előzetes jelentése szerint az eredetileg Bakuból Groznijba érkező, de Aktau repterénél lezuhant gép személyzete egyebek mellett a műholdas navigációs rendszer zavarása és a rossz látási viszonyok miatt két átstartolást követően a Bakuba történő visszatérés mellett döntött.
A légiforgalmi irányítás által megadott magasságra történő emelkedés és irányba fordulás közben a pilótafülke hangrögzítőjén (CVR) egy robbanásszerű hang hallható, amelyet azonnal a tolóerő-automata és a robotpilóta lekapcsolására figyelmeztető hangjelzések követtek.
A repülési adatrögzítő adatai szerint néhány másodperccel ezt követően az addig hibátlanul működő három hidraulika rendszer közül az egyikben nullára esett le a nyomás és a hidraulika-folyadék mennyisége.
A repülőgép kormányfelületei, a vízszintes vezérsíkon lévő magassági kormány, a függőleges vezérsíkon lévő oldalkormány és a szárnyakon lévő csűrőlapok (neutrális) alaphelyzetben maradtak, és a repülés további részében nem is tértek ki semmilyen irányba. Meghibásodott a vízszintes vezérsíkok állásszögét szabályzó trim is, illetve a fedélzet kihermetizálódott, azaz megszűnt a túlnyomás.
Nem sokkal ezt követően a másik két hidraulika-rendszer is felmondta a szolgálatot. A légiutas kísérők az utasteret és egyes üléseket is érintő robbanásról tájékoztatták a pilótákat, amelynek következtében egyes utasok elveszítették az eszméletüket.
A pilótafülke hangrögzítője 25 másodperccel az első után egy másik hasonló robbanás hangját rögzítette. A személyzet ekkor madárral történt ütközésre gyanakodva kitérőt kért a légiforgalmi irányítástól, valamint a Minyeralnije Vodi és Mahacskala repülőterein tapasztalható időjárási körülményekről érdeklődött. Az említett helyszíneken rosszak voltak a látási viszonyok, ezért a személyzet előbb a bakui, aztán az aktaui kitérő mellett döntött, majd vészhelyzetet jelentett.
A pilóták jelezték a légiforgalmi irányításnak, hogy a kihermetizálódás miatt nem tudnak emelkedni, a repülőgép elsődleges kormányfelületei felmondták a szolgálatot, a repülőgépet csak a hajtóművek teljesítményének szabályzásával tudják irányítani.
A pilóták a robbanások után mintegy 50 perccel jelentkeztek be az aktaui repülőtér toronyszolgálatánál, és a 11-es jelű futópályára kísérelték meg a megközelítést. A megközelítés során az Embraer fékszárnyait fokozatosan a 3-as pozícióig sikerült kiengedni, illetve kinyitották a futóműveket is.
A hangrögzítőn ezt követően többször is megszólalt a földközelségre figyelmeztető jelzés, majd a repülőgép (UTC idő szerint 6 óra 27 perc 59 másodperckor) 35 fokkal jobbra dőlve, 5,8 fokos felfelé mutató szögben a földnek ütközött.
A katasztrófában 35 utas, a kapitány, az első tiszt és a vezető légiutas-kísérő életét vesztette, a repülőgépről a földnek ütközéskor leszakadt, ezért a robbanásban és a tűzben nem érintett szárny mögötti törzsrészben helyet foglaló 27 utas és 2 légiutas-kísérő sérülésekkel, de túlélte a katasztrófát.
A roncsok vizsgálata során a függőleges és vízszintes vezérsíkokon, a törzsön, valamint a bal szárnyon és a hajtóművön idegen tárgyak többszöri behatolásából eredő, kiterjedt sérüléseket fedeztek fel, egyes helyeken szabályos négyszögalakú lyukak keletkeztek a repülőgépen.
A repülőgépet eltaláló objektumok egyes helyeken áthatoltak a repülőgép szerkezeti elemein, más helyeken pedig ezekbe befúródva maradtak, megrongálva a repülőgép belső rendszereit is, beleértve a hidraulikavezetékeket és az elektromos kábelek egy részét is.
A tárgyak törvényszéki vizsgálata jelenleg is folyamatban van, amelyekről képet is közölt a vizsgálóbizottság.
