Pénteken az egyik autós portálon megjelent egy cikk „Veszélyben a régi Malév-gépek” címmel, a Ferihegy Repülőgép Emlékpark működésével kapcsolatban. A múlt taglalása és a „bulváros-rémhírek” helyett az AIRportal.hu cikkében a park jövőjével foglalkozunk.
A Totalcar.hu cikkében a park korábbi üzemeltetőjének megszólaltatott képviselője a gépek bezúzását „vélelmezte”.
Ezzel szemben – az AIRportal.hu első kézből származó információi szerint – egy repülésrajongókból álló lelkes csapat, a magyar légiközlekedési ágazat több, meghatározó szereplőjének segítségével, együtt dolgozik a Budapest Airporttal a ferihegyi repülőmúzeum teljes megújításán. A munka megkezdését azonban hátráltatja, hogy a korábbi üzemeltető a parkot a szerződés-felmondás ellenére nem hajlandó elhagyni, ehelyett pereskedésbe kezdett a Budapest Airporttal.
A Budapest Airport 2013 februárjában kötött szerződést a repülőmúzeum üzemeletetésére és a repülőtér-látogatások lebonyolítására a Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft-vel (LKK). Somogyi-Tóth Dániel és Samu Ádám, a nonprofit szervezet két vezetője, számolt be lapunknak arról, hogy miért alakult a cég, mik a céljaik, álmaik és miként látják a ferihegyi repülőmúzeum jövőjét.
Repülőtéri rozsdatemető: hová folyik el harmincmillió? (Az Indóház cikke – 2012.08.13.)
Ferihegyi Skanzen: A rozsdaette ékszerdoboz (2012.07.22.)
Lelkes repülésrajongók, akik mernek nagyot álmodni és meg is valósítják azt
„A társaság 2010-ben alakult, eredetileg Tu-154B-2 Szimulátor Közhasznú Nonprofit Kft néven” – mondta el Somogyi-Tóth Dániel a cég ügyvezetője, aki „civilben” karmester, orgonaművész, Debrecen város zeneigazgatója és Hajdúszoboszlón vitorlázórepül. Régen évekig professzionálisan légifotózott, a legifotok.hu weboldalon ma is láthatóak a felvételei.
A Légiközlekedési Kulturális Központ tulajdonosai és munkatársai a repülés és a repüléstörténet mellett elkötelezett emberek, van köztük több Airbus A320-ason repülő kapitány, repülőiskola-tulajdonos és számos repülésbarát. A társaság eredeti célja az volt, hogy a Petőfi Csarnokban található régi Malév-szimulátort felújítsa, és újra üzembe helyezze a repülésbarátok számára, de a nonprofit kft céljai gyorsan kinőtték magukat.
„Látva a skanzenben uralkodó állapotokat, elhatároztuk, hogy meggyőzzük a Budapest Airportot, hogy álljanak a park megújulása mellé.” – teszi hozzá Somogyi-Tóth Dániel.
Azt is elmondta, hogy a repülőtér vezetői mellett megkereste a magyar légiközlekedési iparág meghatározó szereplőinek döntéshozóit is, akik mind a legmesszemenőbben támogatták azt, hogy új irányt vehessen a repülőtéri múzeum élete.
„Eredetileg arról beszéltünk a Malév, a Budapest Airport és a Hungarocontrol vezetőivel, hogy egy új alapítványt hoznánk létre, ami kifejezné a kulturális értékeink megőrzésének fontosságát. Ez az idealista koncepció a Malév csődjével összedőlt.
Ekkor gondoltuk azt, hogy a Tu-154-es Kft-t, amelynek ráadásul minden jogosítása és a legjobb besorolásai már megvoltak, átalakítjuk Légiközlekedési Kulturális Központtá. Ezek után felgyorsultak a dolgok.” – folytatja az ügyvezető.
(Fotó: Ispán Tamás – AIRportal.hu)
Samu Ádám, az AIRportal.hu alapítója, repülésrajongó és repülőgépfotós hatalmas lehetőséget lát a megújulásban. „Hosszú évek óta dolgozom a ferihegyi spotterek, repülésbarátok és a reptér együttműködésének folyamatos javításán – azt gondolom sikerrel. Például a repülőtér néhány éve spotter-dombot is épített a repülőfotósoknak és a legjelentősebb eseményekre (pl. A380, B787 látogatások) is rendszeresen meginvitálják a spotterek közösségét.”
„A Légiközlekedési Kulturális Központ célkitűzései számos ponton egybevágnak a repülésbarátok közösségének törekvéseivel. Így idén márciusban nem volt kérdés számomra, hogy csatlakozom a nonprofit szerveződéshez és a repülőmúzeum felélesztéséhez.” – mondja Samu Ádám.
Leharcolt szobrok helyett élményt a látogatóknak
„Célunk egy olyan világszínvonalú repülési látogatóközpont létrehozása, ahol a múlt ereklyéinek méltó megőrzése és bemutatása mellett a jelenkori légiközlekedés csodája is a lehető legjobban átélhető, megismerhető. Statikus szoborpark helyett egy interaktív, modern és élményekkel teli központot szeretnénk kialakítani, megőrizve és felújítva a múlt repülőcsodáit” – fogalmaz Samu Ádám.
„A látogatóknak és repülés iránt érdeklődőknek nyújtott élmények mellett fontos célunk az is, hogy a park a légiközlekedési dolgozók, hajózók, földi kiszolgálók, repülésrajongók, spotterek találkozóhelye és klubja is legyen és igazi közösségi térré válhasson.” – teszi hozzá Samu Ádám.
A társaság kiemelt céljának tartja a repülőgépek és a kiállított kiszolgáló járművek állagmegóvása, restaurálása mellett a repülők és handling eszközök „felélesztését” is. A törekvés irányára jó példa a Somogyi-Tóth Dániel által 2012-ben restaurált, teljesen korhű és technikailag is kifogástalan állapotú, veterán Malév Zsiguli.
Fontos célkitűzés, hogy a parkba betérő látogató ne „halott” repülőgépet lásson, hanem legalább a pilótafülkék rendszerei-műszerei működjenek, így adva át valamennyit a visszajelzők világításával-villogásával, az áramátalakítók zümmögésével valamint a rádió recsegésével a repülés múltjának atmoszférájából.
„Számítunk a HA-MAL lajstromjelű Il-14-est önkéntesen felújító baráti társaság kiemelkedő és lelkes szakmai munkájára. Amint a park átvétele megtörténik, megkeressük az Il-14-es csapatot is, mely azóta bejegyzett egyesületté vált.
A parkban jelenleg múzeumőrként dolgozó nyugdíjasokat, akik az egész aktív életüket a repülésnek szentelték – pilótaként, fedélzeti mérnökként vagy akár légiutas-kísérőként – továbbra is foglalkoztatni szeretnénk.” – teszi hozzá az ügyvezető.
Marad a jelenlegi helyén, vagy elköltözik a park?
A Légiközlekedési Kulturális Központ álláspontja szerint, azoknak a felröppent híreknek, miszerint elköltöztetnék a parkot, rövidtávon nincs realitásuk. Különösen azok – a Budapest Airport által egyébként határozottan cáfolt – információk állnak messze a valóságtól, amelyek azt sugallják, hogy a park kényszerből költözne egy rosszabb helyre, szállodaépítés miatt.
A mostani elhelyezés sok szempontból megfelelő, azonban a park bővítésének lehetőségei igen korlátozottak, továbbá a terminálok közelsége miatt voltak/vannak gondok a parkolási és közlekedési szabályok betartásával/betartatásával és tömegközlekedéssel is nehezen közelíthető meg a helyszín.
Kulturált mosdóhelyiség, klub- vagy múzeumépület nem építhető a jelenlegi területen, ezért nem lenne ördögtől való ötlet a repülőtér területén belül egy másik, optimálisabb helyszínválasztás sem. Mivel ez rengeteg pénzbe kerülne, ez a kérdés nincs napirenden.
Az LKK vezetői szerint fontos lenne az is, hogy a repülőképes oldtimer gépek rendszeresen tiszteletüket tegyék a látogatóközpontban, sőt, némelyik akár „lakhatna” is ott.
„Szeretnénk, ha idővel közvetlen gurulóút-kapcsolata is lehetne a látogatóközpontnak. Tudom, hogy a salzburgi Red Bull központ fényévekre van a mi jelenlegi anyagi lehetőségeinktől, de a cél nem lehet kevesebb. Szeretnénk, ha Európa egyik legizgalmasabb repülési múzeuma lenne a ferihegyi.” – jelenti ki Somogyi-Tóth Dániel.
Több, a magyar légiközlekedés története szempontjából fontos repülőgép és repülőgép-típus is található még a repülőtér területén „gazdátlanul”, kihasználatlanul. Ezeknek a repülőknek jobb helyük lenne a parkban, sőt a múzeum lehet az egyetlen menekülési esélyük a biztos megsemmisüléstől, erről a cég már megkezdte a tárgyalásokat.
A Malév csődjét követően rengeteg, már korszerűtlennek számító repülőgép-kiszolgáló eszköz (push-back traktor, cateringes autó, korabeli crew-car, stb.) is letárolásra került, amelyek ahelyett, hogy a repülőtér területén rozsdásodnak, új életre kelhetnének a parkban. Erről már szintén előkészítés alatt vannak a megállapodások.
Nem a spanyolviaszt kell feltalálni, csak jól kell csinálni
„A volt szocialista blokk repülőgépei nagy népszerűségnek örvendenek világszerte, erre remek példa a németországi Sinsheim Technik Museum, ahol a Malév egyik Tu-134-ese is új otthonra lelt.
A ferihegyi múzeumban lévő gyönyörű gépeket méltó körülmények között szeretnénk bemutatni, valamint a német kollégákéhoz hasonló, hatékony marketing és PR tevékenységgel, attraktív, tematikus programokkal, rengeteg új látogatót tudnának ide vonzani akár Magyarországról, akár külföldről.” – érvel Samu Ádám, aki az elmúlt években bejárta a legtöbb európai repülési múzeumot és repülőtéri látogatóközpontot.
A nonprofit cég így jelentős jegybevétel-növekedést tudna realizálni, amelyet a tevékenységbe visszaforgatva újabb fejlesztésekre és a repülőgépek állagmegóvására fordítanának.
„A fejlesztések finanszírozásához számos pályázati lehetőség is adott, tipikus EU-pályázat nyertes projekt az ilyen, ha jól menedzselik. Amint tudjuk, Szolnokon több mint két milliárd forintot nyertek egy interaktív katonai repülőmúzeum létrehozására. Csak akarni és tenni is kell érte, nem pedig magyarázkodni és pereskedni.” – fogalmaz Somogyi-Tóth Dániel.
„Évad közben ugyan kevés időm van ezzel foglalkozni, de a nyáron sok energiát fordítok a légiközlekedés kultúrájának ápolására. Hála Istennek egy kiváló csapattal dolgozunk a céljaink megvalósításán, az operatív vezető az a Ruzsom Zoltán lett, aki önkéntesként az Il-14 felújításának is az egyik legfontosabb mozgatórugója volt. Az egyéb feladatokat is elkötelezett, önkéntes repülésbarátok látják el.”
„Szeretek rendezni, összehangolni folyamatokat. Ebben vagyok jó, ez a szakmám is. Nem tudtam tovább nézni az állapotokat, szerettem volna, ha ezt a képességemet a magyar repülés kulturális hagyatékainak oltárán is kamatoztathatom” – mondja Somogyi Tóth Dániel, és nem titkolja, hogy a távoli tervei valóban igen nagyszabásúak.
„Örök szerelmem a Tu-154-es. Nem szeretnék megállni addig, amíg nem hozunk egyet működőképes állapotba. De ha ez egy üvegorrú 134-es lesz, azzal is meg fogok elégedni.
Ez nyilván évtizedek múlva lesz, de a cél ott van előttünk. Repülni akarok az életemben ezekkel a gépekkel.” – teszi fel a lécet.
Kérdésünkre, hogy koncertet nem akar-e adni a repülőtéren, úgy válaszol: már adott, a Carmina Buranat többször vezényelte a békéscsabai nagyhangárban sok ezer embernek évekkel ezelőtt. „Akkor is úgy gondolták sokan, hogy ez túlzás és nem fog sikerülni, de hatalmas siker volt.”
Hogyan tovább, mikor várható előrelépés?
Samu Ádám a jelenlegi, méltatlan helyzetről nem kívánt nyilatkozni és kijelentette, hogy a Légiközlekedési Kulturális Központ nem kíván a korábbi üzemeltető által a Budapest Airport elleni perekben semmilyen módon részt venni.
„Az LKK szeretné mielőbb kézbe venni a park sorsát, azonban jelenleg erre jogszerűen nincs lehetőség. Várjuk, hogy a múzeum területének használatát érintő vita mielőbb lezáruljon. Addig is olyan megállapodásokon dolgozunk, amik a park majdani fejlesztését, további repülőgépek, földi-kiszolgáló járművek és egyéb fontos ereklyék megmentését készítik elő.
A ferihegyen, látszólag gazdátlanul rozsdásodó gépek kimentése is komoly, néha reménytelennek tűnő, végeláthatatlan küzdelem a bonyolult tulajdoni viszonyok és a gazdasági érdekek miatt, de hiszünk benne, hogy nagy kitartással elérhetők ezen céljaink is.” – mondja az AIRportal.hu alapítója.
„Mi a repülőgépek felélesztésére és a gyűjtemény gazdagítására szeretnénk fókuszálni. Csak remélni tudjuk, hogy a múzeumban álló repülőgépek nem kerülnek visszafordíthatatlanul rosszabb állapotba a rendezetlen jogi helyzet és az elhúzódó perek következtében.” – hangsúlyozza Samu Ádám.
„Bízunk abban, hogy legkésőbb 2014-ben, mikor a jelenlegi üzemeltetők Közlekedési Múzeummal majd’ egy évtizede kötött szerződése lejár, megújulhat a park. Addig is kollégáimmal együtt, a repülőtér-látogatások jobbá és izgalmasabbá, tartalmasabbá tételére koncentrálunk.
A minőségi szolgáltatás jelentős fejlesztését tekintve, heteken belül nagyszabású meglepetéssel készül a Légiközlekedési Kulturális Központ. Biztosak vagyunk benne, hogy sok embernek fogunk a tevékenységeinkkel örömet szerezni.” – zárja a beszélgetést Somogyi-Tóth Dániel.
