A fáradtság miatti repülésbiztonsági kockázatokra hívja fel a figyelmet egy friss kutatás eredményei alapján az európai pilóták egyesülete.
A European Cockpit Association (ECA) jelentése, amely 31 országból közel 6900 pilóta körében elvégzett kutatás alapján készült, a pilóták kimerültségére és ennek repülésbiztonsági kockázataira, valamint a biztonságirányítási hiányosságokra világít rá.
A kutatást július 1. és 22. között végezték el, azaz még a legnagyobb nyári csúcs előtt, ennek ellenére a válaszadók közel 73 százaléka szerint nem áll rendelkezésükre elegendő pihenőidő a szolgálati napok között.
Négyből három pilóta azt állította, hogy a felmérést megelőző egy hónapban legalább egy alkalommal elszundított a járatok teljesítése közben (erre bizonyos feltételek mellett a legtöbb légitársaságnál van lehetőség – a szerk.), a válaszadók negyede pedig öt vagy annál több alkalommal is csinált ilyet.
A jelentés feltárja, hogy a résztvevők ötöde szembesült legalább két alkalommal a szolgálati idő meghosszabbításával is, amikor például járatkésés miatt a beosztás szerint tervezettnél később ért véget az adott napi műszakja (a munkaidő meghosszabbítására szintén lehetőséget adnak a szabályok, de ugyancsak megfelelő keretek között – a szerk.).
Emellett a pilóták többsége tart attól, hogy negatív következményekkel járhat a szakmai előmenetelükre nézve, ha fáradtságra vagy kimerültségre hivatkozva megtagadják a munkaidő-hosszabbítást.
A pilótáknak mindössze 10,8 százaléka felelte azt, hogy a kimerültségi jelentések (fatigue report) hatására légitársaságuk változtatásokat hajtott végre a biztonság javítása érdekében, mindössze 13,2 százalék választotta azt, hogy a vállalat ezekről megfelelően kommunikál a személyzettel, és mindössze 12 százalék nyilatkozott úgy, hogy bízik cége jelentési rendszerében.
A kutatás szerint az Egyesült Királyságban, Máltán, Spanyolországban és Írországban a legrosszabb a helyzet e tekintetben, de mint korábban megírtuk, tavaly a szervezet a Wizz Air vezérével szemben is komoly kritikákat fogalmazott meg egy belső videóüzenet kiszivárgását követően, amelyben Váradi József arról beszélt, hogy csökkenteni kellene a személyzet kimerültsége miatti járattörléseket.
Az álmatlanság, a nem elegendő mennyiségű és minőségű alvás, valamint a hosszútávú kimerültség együttes hatása a pilóták fizikai és mentális állapotára is komoly hatást gyakorolhat: a koncentráció csökkenését, a reakcióidő növekedését, illetve a hibázás esélyének növekedését eredményezi, ez pedig repülésbiztonsági kockázatokat jelent.
„Ez egyértelmű és aggasztó jele annak, hogy számos európai légitársaságnál nem kezelik megfelelően a kimerültség okozta biztonsági kockázatokat” – emelte ki Otjan de Bruijn, az ECA elnöke, hozzátéve, hogy a nyári csúcsidőszakban a helyzet csak rosszabb lehetett a felmérésben kimutatotthoz képest.
Az egyesület szigorúbb szabályok és irányelvek kidolgozását sürgeti az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnél (EASA) a pilóták mentális és fizikai jóllétének védelme érdekében, amelyekkel garantálható a megfelelő pihenőidő és a munkaidő szigorú betartása.
