Kisebb méretű drónokon már működik, de a Honeywell most helikopterrel kezdte el tesztelni az olyan rendszert, amellyel akár teljesen autonóm módon, emberi beavatkozás nélkül szállhatnak le a kijelölt helyre a városi közlekedésre tervezett légijárművek.
Számos cég olyan repülő szerkezetekben látja a városi mobilitás jövőjét, amelyek főként elektromos meghajtással, az agglomeráció és a belváros, vagy akár üzleti központok között szállítják az embereket.
Ezeket a mobilos applikációkkal lehetne igénybe venni, kijelölni az úticélt, és fizetni a repülésért.
Az ilyen megoldások széleskörű elterjedésének azonban egyik sarokköve, hogy a gépek teljesen automatikusan, vagy minimális emberi beavatkozással tudják teljesíteni az utakat. A fel- és a leszállás jelenti a legnehezebb feladatot, ugyanúgy, mint bármilyen más légijármű esetében is.
Ehhez a Honeywell a gépekre szerelt kamerákkal és szenzorokkal, valamint a leszállási ponthoz telepített, QR-kódokra hasonlító jelekkel tervezi megoldani a teljesen automatikus leszállást – olvasható a cég közleményében.
Ezt a megoldást több startup cég, és nagyobb dróngyártó is sikeresen alkalmazta már fejlett pozicionáló rendszerrel felszerelt, de kereskedelmi forgalomban is kapható pilóta nélküli légijárművekkel (UAV). Ezek GPS-alapú segítséggel, körülményektől függően akár nagy pontossággal is képesek leszállni a kijelölt pontra, de a hibaszázalék egyelőre elég magas.
Az amerikai vállalat az első tesztjeit egy átalakított AS-350-es helikopterrel sikeresen végre is hajtotta június 23-án, és továbbiakat tervez partnercégekkel karöltve.
Ha minden a tervek szerint halad, 12 hónap múlva biztonsággal kivitelezhetők lesznek helikopterrel az automatizált leszállások.
Ténylegesen kereskedelmi forgalomba álló, új típusú légijárműveken alkalmazva pedig a megoldás nemcsak a pilóták munkaterhelését mérsékelheti, de javíthatja a repülésbiztonságot, és a fordulóidők is csökkenhetnek két út között, ami a gazdaságos üzemeltetés szempontjából kulcsfontosságú.
A Honeywell várakozásai szerint a fejlesztésbe ölt pénzek hamar megtérülhetnek, a városi légi mobilitási szolgáltatások 2030-ra akár 120 milliárd dolláros piaccá is kinőhetik magukat, amiben azonos részesedése lesz a személy- és a áruszállításnak.
