A gyártó ZEROe programjának részeként gázturbinás vitorlázó repülőgépek segítségével tanulmányozzák a hidrogén elégetésekor keletkező kondenzcsíkokat.

A “Blue Condor” projekt nagy magasságban végzett tesztjeiben egy hagyományos és egy hidrogénnel üzemelő sugárhajtóművel felszerelt Arcus vitorlázógép vesz részt.

Ezeket a Perlan csapata biztosítja, a pilóta szintén tőlük érkezik, és Jim Payne nem is ismeretlen az Airbus számára. Ugyanis 2018-ban az Airbus Perlan Mission II részeként ő állította fel a szubszonikus sebességű repülőgépek magassági rekordját, amikor egy túlnyomásos vitorlázó repülőgéppel több mint 23 kilométer magasba emelkedett.

Az Airbus UpNext vezérigazgatója, Sandra Bour Schaeffer elmondta, hogy bár a hidrogén elégetésekor nem keletkezik szén-dioxid, a kibocsátott hő és vízpára szintén kondenzcsíkot hozhat létre.

Ez jelentősen eltér a hagyományos üzemanyaggal működő hajtóművekétől, így a vállalat dekarbonizációs törekvései miatt fontos megérteni az összetételüket.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Jim Payne tesztpilóta az első leszállás után (Fotó: Airbus)

Azért, hogy valóban összehasonlítható adatokat kapjanak, a hidrogénes és hagyományos hajtóművel felszerelt gépek egymás mellett repülnek majd, azonos meteorológiai körülmények között. A tesztrepülések 2022 végén kezdődnek Észak-Dakotában, az ottani egyetemmel együttműködésben.

A méréseket és az eredmény kiértékelését a német DLR végzi, míg a hidrogénes rendszerről, a hajtóműről és a tesztfeladatok összeállításáról az Airbus gondoskodik.

A gyártó emellett két másik programot is indított a fenntartható üzemanyagok kondenzcsíkjainak megértése érdekében. A Perlan Mission II is folytatódik, amelynek célja a felső légkör időjárásának tanulmányozása. Nem mellékesen eközben megközelíthetik a 30 kilométeres magasságot is, felállítva a szárnnyal rendelkező légijárművek világrekordját.