Az Egyesült Királyság Hadügyminisztériuma bejelentette szándékát öt darab Boeing E-7 légtérellenőrző gép vásárlására.

A minisztérium már tavaly óta tárgyalásokat folytat az amerikai repülőgépgyártóval a lehetséges beszerzésről, mivel a piaci kínálat felmérését követően úgy ítélik meg, ez a típus a leggazdaságosabb és leghatékonyabb megoldás a Királyi Légierőnek (RAF) – írja a Flightglobal.

A típust a tervek szerint a Marshall Aerospace & Defence Group alakítja majd át kifejezetten a brit igényekre, és a 737-esek ezt követően állhatnak szolgálatba, már ha tényleg megrendelik.

A bevezetésre a mostani ütemezés szerint már a 2020-as évek elején sor kerülhet.

Illusztráció, ausztrál E-7 AEWC (Forrás: RAAF)

A tender nélkül lebonyolításra kerülő beszerzés értéke listaáron számolva 2 milliárd amerikai dollár, és ez nem tartalmazza az igény szerinti átalakítások költségét.

Az új generációsnak számító légtérellenőrző a Boeing 737-700ER típusú keskenytörzsű utasszállítón alapul, emiatt nagyon könnyen üzemeltethető, mivel az alaptípus igen elterjedt a polgári légiközlekedésben.

A RAF flottájához pedig az idei évben csatlakoznak a szintén a 737-esen alapuló P-8A (brit jezéssel MRA1) tengeralattjáró-vadász és járőrgépek, amelyek üzemeltetése során szerzett tapasztalatok felhasználhatók lesznek az E-7 esetében.

Az új légtérellenőrzőkről bár még nem írtak alá semmilyen szerződést, a brit bejelentés után erre valószínűsíthetően hamarosan sor fog kerülni.

Ezzel egyidőben ugyanakkor a RAF már bejelentette két, a 707-es típuson alapuló E-3D Sentry légtérellenőrző gépének kivonását, ami után már csak négy példány marad szolgálatban a waddingtoni bázison.

Vélhetően azonban az E-7-esek érkezésével párhuzamosan nyugdíjazzák az 1992 óta brit színekben is szolgálatot teljesítő, de mára kiöregedett E-3D-ket.

Az új típus üzemeltetését pedig Ausztráliával, annak eredeti megrendelőjével együttműködésben tervezik, a minisztérium 2018-ban nyilvánosságra került álláspontja szerint.

A két ország az “Öt Szem” hírszerzési együttműködésben szoros katonai kapcsolatokat ápol, és ennek bővítésébe jól illeszkedik az AEWC gépek üzemeltetése is.

Száznyolcvan célpont egy időben

Az E-7 Wedgetail típus fejlesztését az 1990-es évek elején, az Ausztrál Királyi Légierő (RAAF) megrendelésére kezdte meg az amerikai gyártó.

A 737-700ER típusra alapozva, hasonlóan a E-3-asokhoz a gép törzsének tetejére, közvetlenül a függőleges vezérsík elé szerelték fel a nagy teljesítményű radart, amely alakjának köszönhetően csak minimális plusz légellenállást generál repülés közben.

E-3A, a géptörzs tetején a jellegzetes radartányér (Fotó: ifj. Kotulyák Tamás – AIRportal.hu)

A Northrop Grumman által szállított nagy teljesítményű, több funkciós AESA radar akár 600 kilométere sugarú körben is képes azonosítani a földi és légi célokat, 240 kilométeres körben pedig vízi célpontok ellen is bevethető.

Egy időben maximum 180 célpont követésére képes, de a gép más rendszereinek köszönhetően segítheti egyéb platformok által indított, irányított fegyverek pontos célba jutását is.

Feladattól és konfigurációtól függően az E-7-eseken 8-12 fő teljesít szolgálatot egyszerre, a két pilótán felül hat vagy akár tíz operátor is helyet foglalhat a fedélzeten.

A megrendelő Ausztrália jelenleg hat példányt tart szolgálatban a típusból, ezzel a jelenlegi legnagyobb üzemeltetők, és egyik megrendelő ország sem tervez ennél nagyobb E-7 flottát felállítani.

Ezen kívül Törökország és Dél-Korea négy-négy példányt használ, utóbbi ország pedig vizsgálja 2-3 további megrendelését is.