Ismét harmadik lett a Liszt Ferenc reptér a régiós fővárosok között, a legtöbb utas Bécsben fordult meg, míg a járvány előtti eredményt egyedül Prága nem érte még el.

A budapesti Liszt Ferenc repülőtéren (BUD) 17 574 413 utast szolgáltak ki 2024-ben.

Az adatokat összehasonlítva a magyar főváros repülőtere a harmadik legnagyobb lett a régiós fővárosok között, Bécs és Varsó után, viszont az előző évhez viszonyított növekedés ütemét nézve, 19,5 százalékos eredményével az első helyen áll.

A 2019-es utasszámához képest pedig Varsó-Chopin (WAW) regisztrálta a legnagyobb növekedést (12,9 százalék), a járvány előtti rekordévhez mérve Budapesten 8,7 százalékkal több utast regisztráltak.

A régió reptér-üzemeltetőinek tavalyi utasforgalomról szóló közleményeit összevetve az utasszám tekintetében a legnagyobb ismét a bécsi légikikötő (VIE) volt. 

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az osztrák főváros repülőterén 31 719 836-an fordultak meg 2024-ben, amely az előző évhez képest 7,4 százalékos növekedés, a járvány előtti forgalmat viszont mindössze 0,2 százalékkal haladja meg.

A varsói Chopin repülőtéren 21 283 973 utast regisztráltak, amely 15,1 százalékos növekedés 2023-hoz viszonyítva, a 2019-es forgalmat pedig, mint fentebb említettük, csaknem 13 százalékkal sikerült meghaladni.

Prága (PRG) a forgalom visszaépülése tekintetében lemaradt a régiós társai mögött: a Václav Havel repülőtéren 16 353 522 utas fordult meg 2024-ben, amely az előző évhez viszonyítva ugyan magas, 18,3 százalékos növekedés, de a 2019-es adatnak mindössze a 91,8 százalékát éri el. Ebben vélhetően az orosz turisták elmaradásának is jelentős szerepe van.

A bukaresti Otopeni-Henri Coanda (OTP) légikikötőben 15 946 791 utas fordult meg, amely az előző évhez viszonyítva 9 százalékos növekedés, a járvány előtti 2019-est pedig 8,4 százalékkal haladta meg.

A régió többi fővárosának repülőterei jelentősen kisebb forgalmat kezelnek: Pozsonyban 1,95 millió, Ljubljanában 1,4 millió , Zágrábban 4,3 millió, Belgrádban 8,36 millió utas volt tavaly.