Bár a gyártók akár azonnal felpörgetnék a keskenytörzsű gépek gyártását, a beszállítói oldalról vannak nehézségek. A hajtóműveket gyártó Safrannal csak a jövő év első negyedében kezdődnek meg a tárgyalások.

A Reuters hírügynökség szerint Philippe Petitcolin, a Safran vezetője azt mondta, a jövő év első negyedévére kényelmes rálátásuk lesz majd a beszállítói folyamatokra, ekkor kezdődhetnek meg a tárgyalások egy esetleges kapacitásbővítésről.

A Safran a General Electric-kel karöltve alkotja a CFM International hajtómű-beszállítót, akik az Airbus A320neóhoz és a Boeing 737 MAX-hoz is elkészítették a LEAP nevű hajtóművük egy-egy variánsát, így rengeteg munkájuk van.

Az egységek összeszereléséhez az alkatrészek 65 százalékát ők is beszállítóktól szerzik be, és bár Petitcolin szerint nem voltak problémáik a beszállítói láncolattal, de a gyártási ráta felpörgetése miatt mára már csúszások alakultak ki, emiatt egy hónapos csúszással tudnak LEAP hajtóműveket szállítani az Airbusnak és a Boeingnek.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Ennek ellenére a Safran biztos abban, hogy meg tudják oldani a nehézségeket és teljesíteni tudják az idénre kitűzött 1100-as, illetve jövőre az 1800-as gyártott és átadott darabszámot.

Az Airbus másik hajtómű-beszállítója, a Pratt & Whitney is jelentős késéssel tud csak szállítani, még a már átadott hajtóművek javítását is alig győzik, így a toulouse-i gyártó is nagyon nehezen tudja gyártási rátáját emelni. Iparági források szerint az Airbus jövőre havi 60 darab A320neót szeretne elkészíteni, de az igények kiszolgálása miatt előbb 63, majd később 73 darabra állnának át.

Eközben a LEAP hajtóművekből a CFM hetente 30-at tud gyártani és jövőre is csak 35-re tudják a gyártási rátát emelni, a mennyiség pedig eloszlik az Airbus A320neói és a Boeing 737 MAX-ei között.