Európán belül a következő időszakban az ultrafapados modell lehet a meghatározó, és ezt a nemzeti légitársaságoknak juttatott állami támogatások sem tudják érdemben befolyásolni – véli a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) európai részlegének vezetője. Olivier Jankovec szerint az itteni nagy gyűjtő-elosztó központok szerepe csökkenhet, a regionális repülőterek pedig nagy veszélyben vannak.

Olivier Jankovec (Forrás: ACI)

A mintegy 500 repülőteret tömörítő szervezet főigazgatója egy videokonferencián beszélt csütörtökön arról, hogy becsléseik szerint mi várható a következő időszakban az európai légiközlekedés terén.

Elmondása szerint január és május között 58 százalékkal esett az utasforgalom, ez 532 millió utast jelent.

Az április közepén elért mélypontról azóta ugyan elmozdult az iparág, de csak nagyon lassú emelkedés tapasztalható.

Az ACI előrejelzése szerint a legjobb esetben 18, a legrosszabb esetben 50 százalékkal maradhat el az utasforgalom év végére a 2019-es szinthez képest.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Olivier Jankovec helyzetértékelésében azt mondta, összeomlott a schengeni övezet, az unió nem javasolja a nem szükséges beutazást harmadik országból, ezért kiemelten fontos, hogy az EU tagországai minél előbb nyissák meg egymás közti határaikat.

Ebben a helyzetben minden légicég jelentősen csökkentette kínálatát, kivéve a Ryanair és a Wizz Air, ebből is látszik, hogy a pandémiás időszakban az ultrafapados modell lesz a meghatározó.

Bár az államok mintegy 25 milliárd eurót költöttek eddig a nemzeti légitársaságok megsegítésére, ennek Jankovec szerint nem lesz jelentősebb hatása erre a folyamatra.

A fapados piacról azonban eltűnhet a hosszútávú utazás, ennek specialistája, a Norwegian a legutóbbi hírek szerint jó ideig nem indít ilyen járatokat, és a többi cég sem iparkodik a kapacitások visszaállításával.

Fotó: AIRportal.hu

Az ACI Europe vezetője arról is beszélt, hogy bizonytalanná vált a regionális légitársaságok és repülőterek sorsa, mivel több országban is a rövidtávú járatok megnyirbálásához kötik az állami támogatást.

Később, egy másik videokonferencián ezzel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva Olivier Jankovec azt mondta, túlélésük azon múlik majd, hogy egy nagyobb reptérkezelő csoport részeként hozzáférhetnek-e indirekt állami támogatáshoz. A nekik címzett uniós források 2024-ben elapadnak, bár az Európai Bizottság fontolóra vette, hogy átgondolja ezt a döntését.

Ebben a helyzetben a repülőterek között az eddiginél is nagyobb lesz a verseny, ugyanis mindenki vissza akarja szerezni az utasokat.

A légitársaságok tárgyalási stratégiája is ezt erősíti, Jankovec szerint eleve azzal keresik meg őket, hogy a gépeket oda helyezik át, ahol a legkevesebbet kell fizetni a kiszolgálásért.

Az easyJet A320neo repülőgépe. (Fotó: AIRportal.hu)

Ennek egy újabb folyománya az ACI Europe előrejelzése szerint az lesz, hogy a gyűjtő-elosztó központok súlya csökkenni fog, és a forgalom olyan repülőterekre koncentrálódhat, ahol a diszkontok nagyobb arányban vannak jelen.

Olivier Jankovec megemlítette azt is, hogy az államok nem támogatták a repülőtereket, csak a légitársaságokat, a nekik címzett pénzek pedig “nem folynak le” a légikikötőkhöz. A például a terminálokon lévő üzletek után érkező, úgynevezett kereskedelmi bevételek szintén elmaradnak, ennek pedig az lehet a következménye, hogy nem tudják finanszírozni a korábban tervbe vett beruházásokat, köztük a környezetvédelemmel kapcsolatosakat.