Kimutatások szerint az idei évben eddig 56 százalékkal kevesebb szélestörzsű gépet adott az Airbus és a Boeing, a globális gazdaság lassulása pedig semmi jót nem jósol egyik gyártónak sem.
A Reuters hírügynökség elemzése szerint január és szeptember között összesen 105 szélestörzsű gépet rendeltek meg az európai és amerikai gyártótól, és ha a trend folytatódik, akkor az év végére a csökkenés mértéke az előző évihez képest elérheti a 70 százalékot, amelyre 2009, vagyis a gazdasági világválság óta nem volt példa.
A Boeing – amelyet éppen eléggé húz a 737 MAX körüli mizéria – a negyedéves pénzügyi jelentésében számolt be arról, hogy a gyenge kereslet (a kínai megrendelések elmaradása miatt) 12-re csökkenti a 787 Dreamlinerek havi gyártási rátáját 2020 végétől.
Elemzések szerint ez nagyjából 1 milliárd dolláros hiányt fog eredményezni a 2021-es pénzforgalomban, és arra sincsen semmilyen garancia, hogy a Boeingnek nem kell tovább csökkentenie a gyártási rátát. Ez azonban áttételesen az Airbusra is ki fog hatni, a Boeing ugyanis nem fogja hagyni magát, erősebb verseny várható a megrendelésekért és előbb, vagy utóbb az Airbusnak is módosítania kell majd a gyártási rátákon.
A Reuters adatsorai szerint a gazdasági teljesítmény visszaesésével a keskenytörzsűek iránti kereslet sokkal kevésbé csökken, mint a szélestörzsűeké. A probléma viszont abban rejlik, hogy a két nagy gyártó a bevételeik nagyjából felét szerzi a szélestörzsű gépekből. Hiába adják darabszámban mindössze negyedét az új gépátadásoknak, legalább kétszer annyiba kerülnek, mint egy keskenytörzsű és árrásük sokkal nagyobb.
A globális GDP az előrejelzések szerint 3 százalékkal bővülhet, amely 0,6 százalékpontos csökkenés a 2018-as bővülési rátához képest. Ezt leköveti az utasforgalom fejlődési üteme is, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség adatai szerint augusztusban tízéves mélypontjára süllyedt az értékesített utaskilométerben mért forgalombővülés.
