Térdre rogyaszthatja a légitársaságot egy elhúzódó sztrájk
A Malév végét is jelentheti, ha a dolgozók a kollektív szerződés felmondására sztrájkkal válaszolnak. A munkabeszüntetéssel járó veszteségeket már nem tudná kiheverni a társaság. Tetézi a gondokat, hogy a tavalyi mérleg szerinti veszteség előzetes adatok szerint meghaladta a 25 milliárd forintot – írja a NOL.

Minden korábbinál és a 2009-es terveknél is jóval nagyobb veszteséget termelt tavaly a Malév: üzemi szinten 14 milliárdot, mérleg szerint pedig 25 milliárdot is meghaladó lett a veszteség – értesült lapunk több forrásból. Egyikük egyenesen 28-30 milliárdra becsülte a mérleg szerinti mínuszt. Lapunk kérdésére Kamarás Zoltán, a Malév igazgatóságának elnöke elmondta, hogy elszámolási késedelmek miatt egyelőre nem véglegesek az adatok, ugyanakkor a 25 milliárd körüli mértéket megerősítette. A cég mérlegét egy várhatóan májusban megtartandó közgyűlés fogadja majd el.

Alighanem lesz oka magyarázkodni Martin Gauss vezérigazgatónak és Karim Makhlouf kereskedelmi vezérigazgató-helyettesnek a gigantikus mínuszok miatt. A tulajdonosok köré ben többen az elhibázott kereskedelmi politikát teszik felelőssé a hatalmas veszteségért. Kamarás Zoltán óva intett ettől, szerinte az egész ágazatot sújtó válság miatt ezt kijelenteni csak megfelelő elemzések után lehet. Tavaly a légitársaságok globálisan 9,4 milliárd dolláros veszteséget halmoztak fel, míg 2010-re most 2,8 milliárd dolláros veszteséget vár a nemzetközi szakszövetség (IATA). A Malév kereskedelmi politikájában kulcsszerepet játszott, hogy ne veszítsen piacot, s ezt sikerült: 3,3 millióra nőtt az utasszám, miközben a legtöbb riválisnak csökkent a forgalma. A Malév vezetése azzal számol, hogy a légitársaság 2012-re – egy sikeres átalakítást követően – nyereségessé válik – jelezte lapunknak Hegedűs Ádám kommunikációs vezető.

Egyesek szerint 10-12 milliárd körül alakult volna a veszteség, ha nem törekednek az utasszám bármi áron történő megtartására. Vagyis a jelek szerint az utasszám-növekedésért túl nagy árat fizettek. A jelenlegi és a volt tulajdonosok körében is akadnak, akik irreálisnak minősítik ezt. Egyikük úgy fogalmaz: a cég jelenlegi akciós jegyáraival 10-15 ezer forinttal támogatja az utasait, s ennél nagyobb probléma, hogy az utasok hatvan százaléka átszálló, azaz nem magyar. Ezt kritizálják a Malév konkurensei is, mondván, az árversenyt állami pénzből finanszírozza a vállalat. Mások szerint az alacsony jegyárakkal érte el a cég, hogy a téli időszakban legyen elegendő pénz a repülésre. Ezt cáfolják a korábbi tulajdonos AirBridge-hez közel álló informátoraink, akik szerint a Vnyesekonombank tavaly 50 millió euró hitellel segítette a céget, így összesen 130 millió euró hitele van a Malévnél.

Az újraállamosítás uniós vizsgálatának kimenetele létkérdés a cég jövőjét illetően: ha az EU szabálytalan támogatásnak minősíti az állam tulajdonszerzését, az a Malév végét jelenti, hiszen akkor vissza kell fizetnie az állami apanázst. Csakhogy ahhoz, hogy az EU jóváhagyja a tranzakciót, más feltételek is szükségesek: egyfelől, hogy a tranzakciónak ne legyenek piactorzító következményei, ez pedig azt is jelenti, hogy a cég nem folytathat agresszív árpolitikát. Sokkal fontosabb a megfelelő szerkezetátalakítási program végrehajtása. Ennek érdekében a vezérigazgató a pénzügyminiszterrel egyeztetve felmondta a kollektív szerződést, négy hónapos felmondási idővel.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Erre a közforgalmi pilóták szakszervezete azonnal sztrájkkal fenyegette a menedzsmentet. Csakhogy a dolgozók saját állásukkal játszanak, hiszen egy elhúzódó sztrájk térdre is rogyaszthatja a céget, amely amúgy sem dúskál a készpénzben. A pilóták állítása szerint az elmúlt négy évben negyven százalékkal csökkent a jövedelmük, s hiába kérték a menedzsmentet ennek a kompenzálására. Tény az is, hogy a Malév pilótái átlagosan hétszáz óránál kevesebbet repülnek évente, ami jóval a nemzetközi átlag és az engedélyezett 900 óra alatt van. Úgy tudjuk, hogy a cég fizetési listáján több olyan pilóta is van, aki még a vezérigazgatónál is többet keres. Szakértők szerint, ha a cég nem alakítja át az EU-normák szerint a munkarendet és a juttatási rendszert, a Európai Bizottság emiatt eleve szabálytalannak minősítheti az állami tulajdonszerzést, ami a már említett katasztrofális következményekkel jár.

A kabinetnek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek az is fejfájást okoz, miként folyósítsa szabályszerűen a cég működéséhez és átalakításához szükséges forrásokat. Ehhez egy nemrég készült elemzés szerint a következő két évben 130 millió euró – több mint harmincmilliárd forint – kell. Ehhez jön még tőkepótláshoz szükséges, becslések szerint 10-15 milliárd, ami a mérleg elfogadását követő 90 napon belül kell megkapniuk.

Ki kell fizetni a repülőgépeket is

További pénzügyi problémákat vet fel, hogy a Malévnak ki kellene fizetnie annak a négy Bombardier Q400-as repülőnek az árát is, amelyek beszerzéséről még 2008-ban döntött az akkori menedzsment. Mivel akkor a vételárat nem tudták előteremteni, lízingszerződést kötöttek a gépekre, s most válik esedékessé mintegy 35 millió dollár (hétmilliárd forint) kifizetése. Információink szerint elképzelhető, hogy nemzetközi finanszírozót talál a cég, és 10-20 százalékos önrész vállalásával megveszik meg a Q400-asokat. Persze akár tovább is lízingelhetik azokat, ám ez nagyon drága mulatság lenne, hiszen drasztikusan nőne az egy utasra jutó költség, azaz remény sem lenne arra, hogy nyereségesen üzemeljenek az e gépekkel üzemeltett járatok.

Forrás: NOL.hu

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!