Kiadta előzetes jelentését a Yeti Airlines balesetéről a nepáli bizottság, amely egyelőre nem tudta megállapítani annak okát, hogy miért került az ATR 72-es mindkét légcsavarja vitorla állásba a leszállás során.
A nepáli hatóságok által vezetett, francia és kanadai szakemberek részvételével dolgozó vizsgálóbizottság jelentése kitért arra, hogy a szerencsétlenül járt YT 691-es járat személyzete már aznapi második fordulóját teljesítette Katmandu és Pokhara között. Bár a személyzet mindkét tagja kapitányi ranggal rendelkezett, a repülőgépet a baleset idején vezető pilóta éppen az ismerkedő járatait teljesítette az akkor alig két hete megnyitott új repülőtérre.
Az ATR repülési adatait és a repülőgép rendszereinek technikai paramétereit rögzítő Flight Data Recorder (FDR), valamint a pilótafülkében zajló kommunikációt és a hangjelzéseket felvevő Cockpit Voice Recorder (CVR) készülékeket egy nappal a katasztrófát követően találták meg a hatóságok. A készülékeket Szingapúrba szállították, adataikat ott sikerült kiolvasni.
Egészen a pokharai megközelítésig nem történt rendkívüli esemény a repülés során. A légiforgalmi irányítás először a 30-as futópályairányt javasolta a leszálláshoz, de a személyzet kérésére végül az ellenkező (12-es) használatát engedélyezte.
A jó látási viszonyoknak köszönhetően a süllyedő repülőgépet a toronyszolgálat már szemmel is követni tudta. Eközben a fedélzeten a leszálláshoz készülődve a fékszárnyakat 15 fokra állították és kiengedték a futóműveket is.
Az esetleges átstartolás miatt a hajtóművek elérhető fordulatszámát korlátozó kapcsolót a felszálló (100% RPM) állásba fordították. Majd a föld feletti 220 méteres magasság elérésekor a gépet vezető kapitány leoldotta a robotpilótát, és 30 fokos fékszárny beállítására kérte a másik pilótát.
A személyzet másik tagja nyugtázta az utasítást, sőt megerősítette, hogy a fékszárnyak nyílnak. A fedélzeti adatrögzítő ezzel ellentétben semmilyen mozgást nem észlelt a felhajtóerő növelésére használt felületeken. Helyette mindkét légcsavar forgási sebessége 25 százalék alá csökkent, míg a leadott nyomaték teljesen megszűnt.
Ez a légcsavarok vitorlába állását jelentette, és bár egy figyelmeztető jelzés is megszólalt, a pilóták folytatták a repülőtér megközelítését.
A légcsavartollak vitorla pozícióba állását például az egyik hajtómű meghibásodásakor szokták alkalmazni, annak érdekében, hogy az üzemképtelen erőforrás légcsavarjának légellenállását csökkentsék, ezzel javítva az egy hajtóművel repülő gép vezethetőségét, ilyen állásban azonban a légcsavarok nem szolgáltatnak vonóerőt – a szerk.
A leszállás előtti ellenőrző lista elolvasása után a pilóták megkezdték a fordulást és ugyan a gázkarokat 41-ről 44%-os teljesítményre állították, a vitorla állásban lévő légcsavarok nem adtak le teljesítményt.
Forduló közben a fedélzeti hangrögzítő egy kattanást rögzített, amely után a fékszárnyak 30 fokos állásba tértek ki.
Miközben a repülőgép megkapta a leszállási engedélyt, a kapitány észrevette, hogy a hajtóművek nem adnak le teljesítményt, ám addigra már legalább fél perce nem volt vonóereje a légcsavaroknak.
Ezután a repülőgép vezetését átadta a másik pilótának és a gázkarokat is maximális teljesítményre állították, azonban már ez sem segített, a hiba kialakulása után 1 perccel az ATR 72-es átesett és élesen balra dőlve lezuhant.
A vizsgálat egyelőre nem tisztázta, hogy műszaki hiba vagy emberi mulasztás okozta-e a légcsavarok állásszögének változását, így a vizsgálat további részében ennek megállapítása került a fókuszba.
Emellett felfüggesztették az új pokharai repülőtér 12-es futópályairányának látás szerinti megközelítési eljárását, amíg nem határozzák meg a stabil megközelítés pontos követelményeit a régi repülőtérrel való párhuzamos üzemelés esetére.
Amint korábban megírtuk, a nepáli Yeti Airlines 2007-ben gyártott, 9N-ANC lajstromjelű repülőgépe a Katmandu és Pokhara közötti, YT 691-es belföldi járat teljesítése közben, a város január 1-jén megnyílt új repterének 12-es futópályájának megközelítése során szenvedett katasztrófát 2023. január 15-én, vasárnap. A fedélzetén 68 utas és 4 fős személyzet tartózkodott.
Az Aviation Safety Network statisztikái szerint 1992 óta ez volt a legtöbb halálos áldozatot követelő repülőgép-katasztrófa Nepálban, nyilvántartásuk szerint az ATR 72-es típusnak ez volt a harminchatodik, az adott gép teljes elvesztésével járó balesete, az eddigi összes halálos katasztrófája 466 ember életét követelte.
