Orbán Viktor miniszterelnök és Nicolas Notebaert, a VINCI Airports elnöke elhelyezte az új terminálépület alapkövét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, az épületkomplexum tervei jelentősen módosultak a korábbi koncepcióhoz képest, neve pedig Terminal+ lett.

Február 20-án ünnepélyes keretek között letették a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren épülő új terminál alapkövét, amely alatt egy időkapszulát is elhelyeztek.

Az eseményen elhangzott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány és az üzemeltető VINCI Airports célja, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a következő években világszínvonalú közép-európai csomóponttá, a térség meghatározó kereskedelmi és turisztikai légiközlekedési központjává váljon, amely támogatja a turizmus és a gazdaság növekedését, és ahol az évtized végére az utasforgalom elérheti az évi 25 milliót.

A meglévő 2. Terminálhoz kapcsolódóan felépülő épületkomplexum mintegy 1 milliárd eurós beruházással jön létre.

Emellett a másik legfontosabb fejlesztés a repülőtér bekötése a vasúti hálózatba, amely koncessziós formában valósul meg – emlékeztetett a kormányfő.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A politikus felidézte, hogy a magyar állam és a VINCI közötti partnerség tette lehetővé a repülőtér többségi tulajdonának 2024-es visszaszerzését, a kidolgozott modell pedig biztosítja, hogy az üzemeltetés magas színvonalat garantáló, szakmai alapokon maradt, hiszen az államnak ez a tevékenység nem feladata.

Hozzátette: a repülőtér tavaly 331 millió euró nyereséget termelt, ami mintegy 25 százalékkal haladta meg a várakozásokat, így a beruházás megtérülése a tervezettnél két évvel korábban valósulhat meg.

Az alapkőletétel és az időkapszula elhelyezése. (Forrás: Budapest Airport)

Nicolas Notebaert, a VINCI Concessions vezérigazgatója és a VINCI Airports elnöke beszédében hangsúlyozta: a budapesti légikikötő dinamikus növekedési pályán halad, 2025-ben közel 20 millió utast kezelt, az idei évben pedig tovább bővül a hosszútávú utasszállító útvonalak kínálata az USA, Kanada, Dél-Korea és újabb kínai városok irányába.

Eközben a cargo-forgalom 40 százalékkal bővült, a Budapest Airport Cargo City a régió és az Ázsia–Európa reláció egyik meghatározó logisztikai központjává vált.

Hozzátette: a VINCI Airports – amely 14 országban, négy kontinensen több mint 70 repülőteret üzemeltet, és 2025-ben összesen 334 millió utast kezelt – hosszú távon fenntartható, magas szolgáltatási színvonalú fejlesztéseket ígér Budapesten.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a fejlesztés a következő évtized egyik legjelentősebb repülőtéri beruházási projektje Közép-Európában, célja egy olyan terminálkomplexum kialakítása, amely készen áll az utazók változó igényeire.

Hozzátette: több célzott fejlesztési projekt már jelenleg is folyamatban van a meglévő 2-es terminálon, összhangban a repülőtér hosszútávú bővítési tervével, amelyek biztosítják a zökkenőmentes átmenetet az új létesítmények átadásáig.

A megkezdett munkák közé tartozik az indulócsarnok átalakítása – az utasfelvételi terület bővítése és új pultok kialakítása -, a biztonsági ellenőrzőpontok korszerűsítése a gyorsabb utasbiztonsági ellenőrzés érdekében, valamint fejlettebb ellenőrzési rendszerek bevezetése és a B móló területének bővítése.

Ez utóbbi révén még nagyobb kapacitást biztosítanak majd a nem schengeni területről érkező utasok kezelésére.

Így néz majd ki a Terminal+

Az eseményen bemutatott látványtervekből és kisfilmből kiderült, hogy a terminálbővítés koncepciója jelentős mértékben eltér az előző üzemeltető terveitől.

A projekt neve 3-as terminál helyett Terminal+ lett, ami arra utal, hogy nem egy önálló csarnok épül a létezők mellé, hanem a meglévő épületeket is magába foglaló új komplexum jön létre.

Ennek fő elemei közé tartozik egy teljesen új központi csarnok, amely a a 2A és 2B terminálok előtti nagy parkoló helyén épül fel, illetve a 2A terminál folytatásaként megépülő L alakú móló a hozzá kapcsolódó forgalmi előtérrel.

Fotó: AIRportal.hu

A több mint 35 000 négyzetméteres központi csarnokba kerülnek át az utasfelvételi (check-in), poggyászfeladási folyamatok, valamint egy központi utasbiztonsági ellenőrzőpontot is kiépítenek.

Az új check-in zónákban több mint 90 pult kap helyet, emellett teljesen új poggyászkezelő rendszer készül.

Ez azt jelenti, hogy a jelenleg a 2A, 2B és SkyCourt épületekből az említett funkciók átkerülnek a központi csarnokba, a felszabaduló területen pedig kereskedelmi funkciók kapnak helyet.

Az elhangzottak szerint az új móló területe 15 000 négyzetméter* lesz, mellette 13 terminálközeli repülőgép-állóhely jön létre a kapcsolódó 132 ezer négyzetméteres forgalmi előtéren.

(*: A Budapest Airport közleményében már 19 ezer négyzetméter szerepel.)

A beruházás évente 10 millió utassal bővíti a repülőtér kapacitásait.

Módosul a terminálok közúti megközelíthetősége, amelyhez közlekedési csomópont, utak és közúti előtér jön létre, illetve nagyobb kapacitású parkolókat építenek, de arról nem esett szó, hogy ezek szabadtéri helyek vagy többszintes parkolóházak lesznek.

A fejlesztés részeként egy új jégtelenítő előtér is épül a két futópálya között, az irányítótorony és a központi tűzoltóbázishoz közel eső területen, amely plusz állóhelyeket is biztosít majd a repülőgépek tárolására.

Megépül egy repülőtéri kiszolgálóközpont is, ahová irodák és egyéb funkciók kerülnek át a terminálokból. Mindemellett az üzemeltető egy 7,2 MW teljesítményű napelemparkot is kialakít az új központi épület tetején.