A fejlesztések mellett a partnerekkel és légitársaságokkal folytatott együttműködések elmélyítésének, valamint a hatékonyság növelésének irányairól nyilatkozott Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkár, a Budapest Airport Zrt. elnöke az AIRportal.hu-nak.
A világjárvány után a geopolitikai történések és egyéb tényezők hatására a légiközlekedés szinte minden szegmense komoly kihívásokkal szembesült. Milyen intézkedésekkel sikerült fenntartani az utasok pozitív vélekedését a Liszt Ferenc repülőtér működéséről, amelynek köszönhetően ismét Európa legjobbja lett a 15-25 milliós utasforgalmú légikikötők kategóriájában a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI) utaselégedettségi felmérésén?
Az elmúlt években a bizonytalansági tényezők valóban felerősödtek. A pandémia világszinten és gyakorlatilag minden iparágra kiterjedően éreztette negatív hatásait, de a lezárások, utazási korlátozások kevés ágazatot érintettek annyira drasztikusan, mint az aviatikát.
A járvány utáni gyors visszapattanás, a lakossági fogyasztás drasztikus átalakulása, a termékek helyett élményszerzésre irányuló szokások erősödése számos területen okoztak kapacitáshiányt, amelynek orvoslása az ágazat valamennyi érintettjének esetében kihívásként jelentkezett.
A tavalyi csúcsszezonban rendkívül sok negatív tényező együttes fennállása gyűrűzött be a légiközlekedésbe, hiszen az időjárási szélsőségek, a labdarúgó Európa-bajnokság és az ukrán légtérzár miatt átterelődött légiforgalom, a földi kiszolgáló képességek hiányosságai, a nem megfelelő menetrend tervezés mind közvetlenül vagy közvetve nehezítésként jelentek meg.
Fontos látni ugyanakkor, hogy a repülőtér a légiközlekedési ökoszisztéma egy eleme, a sikeres működéshez pedig ezen érintettek szoros és hatékony együttműködése is szükséges.
A Budapest Airport élen járt abban, hogy rendkívül aktív párbeszédet tartson fenn valamennyi érdekelttel, az értéklánc meghatározó szereplőjeként a többi érintett teljesítményét folyamatosan kiértékelve pedig ösztönözze őket a problémamegoldásra és a gyors beavatkozásra.
Úgy gondolom, hogy a reptér ezirányú erőfeszítéseit siker koronázta, hiszen a 2024-es év az utasforgalom- és teheráru mennyiség esetében egyaránt rekordot döntött, miközben az utasélményt is rendkívül magas szinten tudtuk tartani.
Az idei nyárra vonatkozó előkészületeket már 2024 őszén elkezdtük, ennek részeként a problémafeltárás, a pontosabb tervezés és a megfelelő erőforrás-allokáció volt középpontban.
A felkészülésben stratégiai partnerünk volt eddig is HungaroControl Zrt. A rövid távú céljaink elérésén túl természetesen közép- és hosszabb távú céljaink is vannak, példaként említve azt a törekvést, hogy a repülőtér működése A-CDM alapú legyen, vagyis a repülőtéri ökoszisztéma valamennyi szereplője között folyamatos és gyors adatmegosztás történjen, ezzel is javítva a gépek fordulóidejét és az indulás előtt folyamatok hatékonyságát.
Milyen intézkedéseket és fejlesztéseket tervez az üzemeltető annak érdekében, hogy magas színvonalon ki tudja szolgálni az egyre több utast, rövid és hosszabb távon is?
Rövid, közép, illetve hosszú távú terveink egyaránt vannak annak érdekében, hogy a repülőtér által kínált szolgáltatásportfólió, valamint annak minősége folyamatos fejlődést mutasson.
A Budapest Airport visszavásárlásakor a kormány rendkívül hosszú távú stratégiai szemléletmód mentén gondolkodott, hiszen a repülőteret az elkövetkező években átfogó gazdaságfejlesztési stratégiánkkal összhangban, annak kulcsfontosságú elemeként kívánjuk fejleszteni.
Hazánk vonzó turisztikai és gazdasági célországnak minősül, amely folyamatosan növekvő forgalmat vetít előre a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is.
A repülőtéren a következő években Közép-Európa egyik legnagyobb építkezése fog megvalósulni, a fejlesztések fő fókuszában áll az új, 3-as terminál felépítése, valamint a meglévő, 2-es terminál kapacitásainak bővítése és maximális kihasználása, az ezekre vonatkozó előkészületek tervezetten és jó ütemben haladnak.
A fejlesztések mellett rendkívül fontos a repülőtér innovatív és jól szervezett működtetése is, a tranzakcióhoz éppen ezért választotta a kormány partneréül a világ legnagyobb reptér-üzemeltetőjének tekinthető VINCI Airports-ot.
A hatékonyságnövelés és tervezhetőség szempontjainak érvényesítésére a repülőtérhez kapcsolódó szolgáltatók valamennyi szereplőjével folyamatos párbeszédet tartunk fenn. Felhívnám a figyelmet azonban, hogy nem csak innovatív technológiai megoldásainkkal kívánunk hatékonyságot növelni.
A Budapest Airport közelmúltban kiadott díjszabási szabályzata is fontos eszköz lehet arra, hogy a reptér a légitársaságokat is a hatékonyabb menetrend-tervezésre és a késések lefaragására ösztönözze.
A légitársaságok eddigi reakciói alapján pedig arra következtetek, hogy értik és megértik a beavatkozásaink céljait.
Melyek voltak azok a mutatók, amelyekben a legjobb, illetve a régió
átlagához képest kedvezőbb értékelést kapta az utasoktól a Budapest
Airport a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI) utaselégedettségi felmérésén?
Az ACI a felmérés során 37 teljesítménymutató alapján hozzávetőleg 400 nemzetközi repülőtér szolgáltatásainak minőségét vizsgálja, és az utasokat személyesen kérdezi a teljes utasfolyamatról, a belépéstől kezdve a repülőtéren töltött időn át egészen a beszállásig.
A negyedéves eredményeknél látszik, hogy például az utasbiztonság gyorsasága, a tisztaság, az utastájékoztatás, kollégáink felkészültsége és kedvessége mindig a legtöbb pontot kapja.
Az elmúlt időszakban az általános elégedettség tartósan magas szinten tartásán túl elsősorban az utasok és a családok komfortérzetének emelése volt a fókuszunkban. A terminálokban a családbarát szobák kialakításán túl megnöveltük az utasok által használatba vehető babakocsik darabszámát, továbbá három játszóteret is kialakítottunk.
Az utazás főleg a nyári turistaszezonban a családok számára még akkor is megterhelő tud lenni, ha a gépük időben indul, hát még ha jelentős késést szenved. Azt szeretnénk, hogy a Liszt Ferenc repülőtéren töltött idejükhöz pozitív élmények kapcsolódjanak: akár azért, mert kulturáltan tudtak várakozni, vagy akár azért, mert a gyermekük jól érezte magát a játszóterünkön.
Mindezeken túl számos olyan újítást is végrehajtottunk, ami az akadályozott személyeknek nyújt segítséget. Ilyen volt például a több mint egy kilométer hosszú taktilis burkolat kialakítása, vagy az úgynevezett szenzoros szoba kialakítása, ahol elsősorban az autizmussal élők számára biztosítunk stresszmentes környezetet. Emellett modernizáltuk a repülőtér parkolási rendszereit, új elektromosautó-töltőket telepítettünk, és hamarosan elkészül a 2-es terminál szomszédságában található új szálloda is.
Az utasfolyamatok mely területei vannak a fejlesztések fókuszában az
idei évben?
Büszkék vagyunk rá, hogy a budapesti repülőtér két éven belül másodszor lett Európa legjobb reptere a saját kategóriájában. Az elmúlt időszakban elnyert díjak rendkívül magasra tették a lécet a jövőbeni működésünk kapcsán is.
A jó teljesítményt nem könnyű újra és újra megugrani, ugyanakkor feltett célunk, hogy a magas reptéri színvonalat a jövőben is fenntartsuk, illetve akár még javítani is tudjuk.
A Budapest Airport vezetősége természetesen a minőségi indikátorok egyes komponenseit is folyamatosan monitorozza, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy mely pontokon eszközöljön változásokat a fejlődés érdekében.
A repülőtéren az elmúlt években elsősorban az áteresztőképesség fejlesztése, és ezzel összefüggésben a biztonsági ellenőrzés hatékonyságának növelése volt a főbb szempont, így számos beruházás történt ezen a területen. Ennek eredményeképp a biztonsági átvilágítás átlagos ideje kevesebb mint 10 perc volt a legutóbbi, decemberi csúcsidőszakban is, de nyáron is 15 perc alatt tudjuk tartani, ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően jónak számít. Ez amellett, hogy nagyon jó eredmény, az utasok komfortérzetét is nagyban emeli.
A mi célunk pedig az, hogy az utasok elégedetten távozzanak a repülőtérről.
