A jelenleg használt hetvenhat Boeing B-52H Stratofortress bombázóját 2050-ig biztosan nem küldi nyugdíjba az amerikai légierő, a típus így összességében mintegy száz évig lehet szolgálatban.

Az USAF egyik B-52H-ja (Fotó: ifj. Kotulyák Tamás – AIRportal.hu)

A tervek szerint a már eddig is többször modernizált típust még tovább korszerűsítik, a fedélzeti rendszerek mellett a hajtóműveket is lecserélik, így jön létre az évszázad közepéig tartó időszak igényeit is kielégítő változat – írja az AINonline.

Ez azt jelenti, hogy az 1950-es évekre kifejlesztett típus az összes változatot tekintve mintegy száz évig, a leváltására szánt B-1 Lancert is “túlélve” maradhat az USAF állományában.

A B-52-esek a program keretében új, nagyobb hatósugárral és hatékonyabb célpont-menedzselési képességekkel rendelkező radart is kapnak az elkövetkezendő években, a mechanikus Northrop Grumman AN/APQ-166-t fázisvezérelt antennarácsos (AESA) lokátorok váltják fel.

A program ezen résztenderének megnyeréséért a Northrop Grumman mellett a Raytheon is ringbe szállt, a konkurens AN/APG-83-assal szemben egy teljesen új rendszert hoznának létre a Stratofortessek számára az AN/APG-63(v)3, AN/APG-79, és AN/APG-82 radarokra alapozva.

Hirdetés

Sor kerülhet még a Lockheed Martin által gyártott célmegjelölő konténer cseréjére, a felfüggesztési pont áthelyezésével egy időben, valamint a további fedélzeti rendszerek, szenzorok, az aktív és passzív védelmi berendezések, a repülési adat- és hangrögzítők modernebbre cserélésére is.

Ezzel párhuzamosan a támadó képességek modern igényekhez történő igazítása sem elhanyagolható feladat, a bombakamra fegyverindító padját teljesen le kell cserélni, hogy a nagy kapacitású gépek egy időben akár több irányított, “okos” fegyvert indíthassanak.

Az ezekhez tartozó irányítási és kommunikációs technológiát szintén be kell építeni a “Buff”-nak is nevezett gépekbe, a harci kommunikációs technológiai (angol rövidítéssel CONECT) berendezések fejlesztésével, amelynek Link 16 elnevezésű változatát 2020-ban kezdik el integrálni.

A folyamat végén a mostanitól nagymértékben eltérő változatot, a B-52J-t üzemeltethetik tovább a US Air Force alakulatai.

A programra eddig mintegy 3,4 milliárd dollárt (átszámítva 930 milliárd forintot) különítettek el az amerikai katonai költségvetésből, ez azonban csak a töredéke a várható végső költségeknek.

Az egyik legnagyobb falat az új hajtómű lesz

A fejlesztések részeként ugyanis minél előbb megoldást kell találni a Pratt&Whitney TF33-as erőforrások cseréjére, azok üzemeltetése egyre költségesebb, és az idő előre haladtával a megbízhatóságuk is romlik.

Az erőforrásból gépenként nyolc darab van, a teljes flottának így 608 darab új hajtóműre lenne szüksége, amelyek beszerzéséről azonban egyelőre nincs döntés.

A megrendelésért három nagy hajtóműgyártó, a General Electric, a Rolls-Royce és a Pratt&Whitney is versenybe szállt, mindhárom cég már bevált turbináinak valamilyen továbbfejlesztett változatát kínálja az USAF-nak.

A mostani erőforrásokat gyártó Pratt&Whitney egyértelműen a meglévő típus fejlesztésében látja az utat, szerintük ugyanis nincs másik, egy az egyben megfelelő erőforrás.

A Rolls-Royce által javasolt F130-as hajtómű elférne a jelenlegi TF33 hajtóműgondolában, ezzel kevesebb módosításra lenne szükség. (Forrás: Rolls-Royce)

A tolóerő leadása mellett ugyanis a turbináknak ki kell szolgálniuk a hidraulikus rendszereket, és biztosítaniuk kell minden fedélzeti rendszer elektromos áramellátását.

A feladatot tovább nehezíti, hogy egy új erőforrást alkalmassá kellene tenni az atomrobbanások okozta radioaktív sugárzás és a vezérlést megzavarni képes elektromágneses lökéshullámok elviselésére is.

A vállalat ugyanakkor hozzáteszi, amennyiben azt a lehetőséget preferálja a légierő, akkor magasabb költséggel akár egy teljesen új erőforrást is hajlandók kifejleszteni.

A konkurens cégek, a General Electric, valamint a Rolls-Royce üzleti és VIP-szállító gépeken bevált hajtóművek használatát javasolják, előbbi a Bombardier Global 7500-ason alkalmazott CF34-10, míg utóbbi a C-37-eseken használt BR725-ös speciális F130-as változatát.

Korábban ugyanakkor felmerült, hogy a nyolc hajtóművet négy nagyobb teljesítményűvel váltanák ki, ehhez azonban meg kellene erősíteni a szárnyakat is, és a gép körüli áramlások is jelentősen megváltoznának, így ezt az ötletet elvetették.