További másfél évtizeddel szeretnék növelni az orosz katonai használatú An-124 Ruszlánok élettartamát, mert a váltótípus kifejlesztése és rendszerbe állása még hosszú éveket vehet igénybe.
Az orosz fegyveres erők legnagyobb szállító típusaként a szovjet érában született Antonov An-124 Ruszlánok idősebb példányai már így is több mint negyvenöt éve szolgálnak, ehhez szeretnének most még tizenöt évnyi naptári üzemidőt hozzátenni – írta az Interfax hírügynökség.
A naptári üzemidő meghosszabbításával az Iljusin iroda tervezett váltótípusának rendszerbe állításáig szeretnék kihúzni az orosz fegyveres erők. A meglévő An-124-esek modenizációjának előkészítő fázisa már 2019-ben elkezdődött, ugyancsak az Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium (UAC) égisze alatt működő irodában, ahol tizenöt szerződést kötöttek kutatás-fejlesztési céllal.
Becslések szerint a teljes oroszországi Ruszlán-flotta modernizációja egymilliárd rubelt is felemészthet.
A költségeket minden valószínűség szerint csak növeli a szoros határidő, a tervezést a megszabott határidők értelmében még 2020-ban le kell zárnia az Iljusinnak.
Ez korántsem egyszerű feladat, mert a cégnek három másik, már megvalósítás fázisában járó projektje is folyamatban van.
Az An-124-esek sokadik modernizációs terve szerint a sárkányszerkezeten érdemi változtatásokat nem eszközölnek, és az üzemeltetési paraméterek (repülési magasság, sebesség, teherbírás, hatótávolság) is változatlanok maradnának.
De lecserélnék az elavult és ráadadásul külföldi eredetű fedélzeti rendszereket hazai tervezésű és gyártású, modernebb megfelelőikre.
A modernizált An-124-esek új rádiókommunikációs és navigációs egységeket kapnak, javítanak a fedélzeti energiaellátás és világítás hatékonyságán, valamint az oxigénellátó (OBOGS) rendszert is lecserélik, továbbá a következő másfél évtized igényeit kielégítő munkaállomásokat kap a személyzet. Kiegészül a repertoár egy önvédelmi rendszerrel is, ami a háborús övezetekben gyakorta alkalmazott, vállról indítható rakéták lövedékeit hivatott hatástalanítani, mielőtt azok kárt tehetnének a repülőgépben.
Egyelőre nem tudni, pontosan milyen eszközökkel, de szintén a biztonság fokozása érdekében igyekeznek csökkenteni az megújult Ruszlánok észlelhetőségét, hogy jobban elrejtőzhessenek a lokátorok és optikai felderítő rendszerek elől.
Kisebb meglepetés, hogy a szintén elavult, ukrán (szovjet) Ivcsenkó-Progressz D-18T hajtóművek cseréje nincs tervben.
Ennek oka, hogy Oroszországnak jelenleg nem áll rendelkezésére alternatíva, egy teljesen új erőforrás kifejlesztése pedig rendkívül pénz- és időigényes folyamat. Ezen felül belföldön rendelkezésre áll a fenntartáshoz szükséges infrastruktúra és tapasztalat, évente tizenkét példányt tudnak nagyjavítani, ami több mint elég – magyarázza a holland Scramble Magazine írása.
Összességében, ha valóban csak a katonai üzemeltetésű példányokat modernizálják, tizenkét darab, jelenleg is üzemképes géppel kell számolni. Ezen felül van tizennégy további, pillanatnyilag nem aktív példány is.
A most bejelentett program azonban csak rövidtávon elégíti ki a kapacitásigényeket, középtávon a Ruszlánon alapuló “Szlon” (Elefánt) teherszállító, több évtizedes távlatban pedig a PAK-VTA katonai, és Il-106 polgári típusjelzéssel illetett konstrukció lehet a megoldás.
A polgári légiközlekedésben a Volga-Dnepr szerint 2040 a végső határidő, eddigire kell létrehozni és forgalomba állítani a jelenlegihez képest akár kétszer jobb képességekkel rendelkező típust.
