Az amerikai NTSB (National Transportation Safety Board) vezetője, Deborah A.P. Hersman egy újabb sajtókonferencián tájékoztatta a médiát a január 7-i Boeing 787-es bostoni incidenséről, amikor a japán JAL légitársaság egyik Dreamlinerének az akkumulátora meghibásodott, és emiatt lángra kapott.
A Boeing 787-es akkumulátorának kimerítő vizsgálata után, szinte biztosra vehető, hogy az erőforrás 8 cellájának egyikében rövidzárlat keletkezett, és az így létrejövő hőinstabilitás átterjedt a többi cellára is. Így az akkumulátor belsejében mintegy 260 Celsius fokra emelkedett a hőmérséklet, amit a repülőgép akkujának külső falai sem bírtak, ezért egyszerűen lángra lobbantak.
Hersman hozzátette: „Az amerikai légitársaságok naponta körülbelül 2 millió embert szállítanak el biztonságosan, mely a sokrétű biztonsági megoldásoknak, valamint gondos tervezésnek köszönhető. Az NTSB feladata, hogy ezt a példát követve ellenőrizzék, hogy a repülőgép akkumulátorai is hasonló gondossággal, és biztonsági megoldásokkal vannak összeszerelve.”
A további esetlegesen előforduló rövidzárlatok elkerülése érdekében a szakértők fizikai sérülést, valamint külső rövid zárlatot szimuláltak a gépek akkumulátorain, de ezek egyike sem idézte elő a hőinstabilitást, valamint a belső zárlatot. Az erőforrás dobozán talált deformálódások egyszerűen csak a nagy mennyiségű energiát tároló cellák meghibásodása okozta.
A típus különféle tanúsítványaihoz szükséges feladatok elvégzése során a Boeing szakemberei több tesztet végeztek, és tanulmányozták az akkumulátorok belsejében esetlegesen előforduló meghibásodásokat. Ezen műveletek során azonban a január 7-i esettől eltérően nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy a meghibásodás láncreakció szerűen, az egyik celláról a másikra terjedhetne át.
Az NTSB tanulmánya szerint a Boeing kockázatértékelése alapján az a lehetőség, hogy az akkumulátorból füst szivárogjon ki, kevesebb, mint 1 alkalommal fordulhat elő minden 10 milliomodik repült órában. Az eddigi tűzesetekben érintett akkumulátorok azonban csak kevesebb, mint 100 ezer óra üzemidővel rendelkeztek.
Az FAA rábólintott a Boeing kérvényére
A Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA), az NTSB által napvilágra hozott információk alapján, engedélyt adott a repülőgépgyárnak, hogy információszerzés céljából tesztrepüléseket hajthassanak végre a Boeing 787-es típussal. Az engedélyeket azonban számos kiegészítő művelettel együtt kaphatta meg a Boeing, miszerint a személyzetnek minden repülés előtt a ellenőrizni kell, hogy az akkumulátoron, és a kábeleken nem mutatkozik semmiféle sérülésre utaló jel, valamint a repülőgép fedélzeti számítógépe által küldött üzeneteket külön-külön meg kell vizsgálni, melyek az akkumulátorok esetleges meghibásodására figyelmeztetnek. Ezeket felszállás közben is figyelni kell, és ha egy üzenet érkezik, azonnal vissza kell térniük a repülőtérre.
A felszállás előtt továbbá meg kell győződni arról, hogy a repülőgép tűzfalai, illetve a szigetelések az előírtaknak megfelelően sérülésmentesek, és nem mozdultak el a helyükről.
A repüléseket csak az arra szakosodott pilóták végezhetik el, és csak annyi ember lehet egyszerre a fedélzeten, amennyi feltétlenül szükséges a különféle mérések, és vizsgálatok végrehajtásához, valamint a gép irányításához.
Boeing 787: A probléma fő forrása még rejtély
NTSB: súlyos biztonsági hiányosságok a 787-eseknél
Nincs időpont a 787 repülési tilalom feloldására
Februárig nem repülnek a Dreamlinerek?
Vizsgálat a 787-esek akkujait gyártó cégnél