Egyre többet hallani olyan utasokról, akik különböző állatokkal próbálnak a repülőgép fedélzetére jutni, mondván, a páva, mókus, vagy egyéb állat lelki támaszként, ún. „emotilonal support animal”-ként funkcionál. De mit jelent ez a kifejezés, és mióta lelki segítség például egy kígyó?

Hol vannak már a régi szép idők, amikor az emberek a kutyájukkal akartak feljutni a repülőgépre… Manapság egyre több olyan hírt hallani, hogy az egyik utas egy pávát, a másik egy sündisznót próbált utaztatni.

Az „emotional support animal”-ra egységes magyar kifejezés (szerencsére még) nincs, érzelmi segítőállat, vagy terápiás állatként fordíthatnánk az angol kifejezést.

Miért van szükség „emotional support animal”-ra?

Azt tudjuk, hogy egy kisállat és gazdája között komoly érzelmi kötődés alakulhat ki, és sokan nem szívesen utaznak a kedvenceik nélkül. Az érzelmi segítőállat esetén azonban többről van szó: ilyenkor a gazdi nem csak nem akar, nem is tud megválni az állattól, hiányában mentális betegségei előjönnek, komoly fizikai és lelki tüneteket okozva.

Ahhoz, hogy egy állat „emotional support animal” (ESA) lehessen, egy szakértő orvos által írt szakvéleményre van szükség, ahol feltüntetik, hogy a beteg valóban szenved valamilyen pszichológiai betegségtől (ezt nem kell megnevezni), és az állat társasága nélkül ez előjön.

Leggyakrabban a poszttraumás stressz szindrómában, depresszióban vagy szorongásos betegségekben szenvedők tünetein segítenek ezek az állatok.

Milyen állat lehet ESA?

Gyakorlatilag bármilyen. A leggyakoribbak természetesen a kutyák és macskák, minthogy ezek a legelterjedtebb háziállatok is, ám manapság egyáltalán nem ritka az sem, ha egzotikus, vagy éppen meglepő fajú-fajtájú állatokat próbálnak segítőállatként a fedélzetre cipelni.

Mivel semmi egyéb nem kell hozzá, mint egy szakorvosi vélemény a mentális betegségről, sokan kihasználják ezt a megoldást, ha valamelyik kiskedvencüket (vagy éppen nagyot) szeretnék magukkal vinni.

A kutya már lejárt, itt a kígyók és pávák ideje (Forrás: Unsplash)

Nem összekeverendő a segítő állattal!

Teljesen más kategóriába tartoznak az olyan segítő állatok, amelyek kiképzésen vettek részt azért, hogy gazdájukat segítség a mindennapokban.

Ilyenek például a vakvezető vagy halláskárosultakat segítő kutyák, de ide tartoznak azon kutyák is, akik epilepsziás beteg gazdájukat figyelmeztetik egy-egy roham előtt, és megnyugtatják őt.

Egyre szigorúbb szabályok

A légitársaságok sem teljesen bolondok, és kezdték belátni, hogy egy ESA papírt nagyon könnyű beszerezni annak is, akinek egyébként semmilyen mentális problémája nincsen, egyszerűen csak a fedélzeten szeretné szállítani kedvencét.

Miután egy nőt nem engedtek felszállni a terápiás pávájával Amerikában, több légitársaság komoly szabályokat hozott arra nézve, hogy milyen állatok utazhatnak a fedélzeten „emotional support animal”-ként, és melyeket nem fogják felengedni a repülőre, bármilyen papírja is van a gazdájának.

A Southwest azt követően döntött úgy, hogy felülvizsgálja vonatkozó szabályait, miután egy terápiás segítőkutya rátámadt egy hozzá közelítő kislányra a cég egyik járatán, még felszállás előtt.

A Delta légitársaság, miután többek között kígyót, pókot, pulykát és mókust is vittek már fel a fedélzetre,
március 1-ével kitiltotta járatairól a rovarokat, rágcsálókat, patás és szarvval rendelkező állatokat, a sünöket és a vadászgörényeket is.

Az American Airlines honlapján felsorolja többek közt azt is, milyen szabályok vonatkoznak az állatokra: azok például nem ugorhatnak fel más utasokra, nem foglalhatják el az üléseket és a folyosót, nem ehetnek a tálcáról és nem moroghatnak. Micsoda korlátozottság, igaz?

Aki tehát terápiás állatot szeretne szállítani a fedélzeten, jobb, ha először utána néz a légitársaságnál, melyik kedvenc kerülhet az utastérbe.