Több mint négymilliárd forintot fizet az állam a Wizz Airnek azért, hogy a diszkont légitársaság elindítsa és négy éven át üzemeltesse járatait Budapestről a nyugat-balkáni fővárosokba – számolt be cikkében a Magyar Nemzet.
(Fotó: AIRportal.hu)
December közepén jelentette be Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, hogy cége nyerte azt pályázatot, melyet Budapest és a nyugat-balkáni fővárosok közötti légijáratok elindítására írt ki a a magyar állam.
A decemberi sajtótájékoztatón azt nem közölték, hogy a járatok elindításáért mennyit fizet a magyar adóforintokból a diszkont légitársaságnak az állam, de az Európai Unió hivatalos lapjában december 31-én közzétett tájékoztatásból a lap kiderítette:
több mint négymilliárd forintjukba kerülnek a magyar adófizetőknek a Tiranába, Podgoricába, Szkopjébe, Szarajevóba és Pristinába 2017 áprilisától négy éven át hetente két alkalommal közlekedő járatok.
A lap cikke megemlíti, hogy a pályázat a magát „de facto” Magyarország nemzeti légitársaságának aposztrofáló Wiz Airre volt szabva: a formailag nyílt, a gyakorlatban azonban célzottnak tűnő kiírás szerint csak olyan cégek jelentkezhettek, amelyeknek nyolcévesnél fiatalabb a repülőgépflottájuk, és magyarországi a karbantartási bázisuk. A gépeknek legalább 30 utas szállítására kell alkalmasaknak lenniük. Szintén feltétel volt, hogy a jelentkezést magyar nyelven kellett beadni. E kitételeknek pedig egyértelműen csak a Wizz Air tudott megfelelni. A célzott kiírásra utal az is, hogy a kiíró semmilyen elvárást nem rögzített azzal kapcsolatban, hogy költséghatékonysági okokból az utasszámhoz igazodó gépekkel repüljön a szolgáltató. Azaz alkalmanként néhány tucat utast 180 férőhelyes Airbusokkal szállíthat a Wizz Air.
A lap cikke arra is emlékeztet, hogy a nyugat-balkáni városok és Budapest között 2012 februárjáig, a Malév bedőléséig volt közvetlen kapcsolat; hajdan ténylegesen is jövedelmező volt a magyar légitársaság számára a járatok üzemeltetése, amelyekkel a magyar főváros és a nyugat-európai központok között közlekedő járatokra „hordták rá” az utasokat – javarészt ENSZ-diplomatákat, vendégmunkásokat és üzletembereket.
A Magyar Nemzet cikke szerint a most újraosztott szolgáltatás hozadéka ugyanakkor kétséges. A közszolgáltatási jelleg akkor érvényesül a légiiparban, ha például egy állam egy-egy szigetre vagy régióba egyéb szolgáltatás híján szükségesnek látja a légi összeköttetés megteremtését. Ilyenre példa a Spanyolország és a Kanári-szigetek, illetve Portugália és az Azori-szigetek közötti légi kapcsolat.
A Budapest és a nyugat-balkáni városok közötti járatoknál azonban inkább arról van szó, hogy a Wizz Air állami szubvenció mellett csak névleg szállít majd Budapestre utasokat, valójában ráhordó szerepet lát el nyugat-európai célpontok felé induló járataira.
