Továbbra is vizsgálja a fejlesztési tárca egy budapesti központú légitársaság megalakításának lehetőségét, és mindent megtesznek a tevékenység folytatásáért – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten – adta hírül az MTI.
Völner Pál közlése szerint ez az új cég zöldmezős beruházásként jöhet létre, a Malévet várhatóan felszámolják.
Az Európai Bizottság elmarasztaló határozata nyomán 100 milliárdot kellett volna visszafizetnie a társaságnak, a cég jelenlegi adóssága mellett erre nem lett volna képes, és a hitelezők türelme is elfogyott – mondta az államtitkár.
A leállás melletti döntés a cég menedzsmentjének felelős magatartása volt – tette hozzá Völner Pál.
Arról, hogy az állam beszáll-e egy új légitársaságba, az államtitkár azt mondta, hogy további tárgyalásoktól függ. Optimista forgatókönyvnek azt nevezte, ha magánbefektetők hoznák létre az új céget.
Több érdeklődő volt eddig is a Malév iránt, de a helyzet a cég leállásával megváltozott – hívta fel a figyelmet Völner Pál. Ebben a helyzetben a befektetési elképzeléseket is újra kell értékelniük az érdeklődőknek – mondta nevek említése nélkül. Az MTI kérdésére kifejtette: az új társaságnak kell hogy legyen gépe, a hatósági engedélyek kiadása pedig hónapokba telhet, de elsősorban nem ezen, hanem a piacon múlik, hogy mikorra állhat fel egy új cég.
A Budapest Airport privatizációs szerződését, az utasforgalom visszaesése esetén a költségvetést terhelő 450 milliárd forint kifizetését firtató kérdésre azt mondta: a versenytársak már most megkezdték a kapacitásbővítést.
Lehet, hogy nem is lesz utasforgalom-visszaesés – tette hozzá, megjegyezve, hogy ellenkező esetben tárgyalnak a Budapest Airporttal. Jelezte azt is, hogy a tárca álláspontja eltérhet a BA-étól.
Emlékeztetett: a kormány 2 milliárd forintot különített el a következő napokra repülőjegyekkel rendelkezők megsegítésére. A minisztériumban válságstáb működik, felvették a konzulátusokkal is a kapcsolatot.
A rendkívüli vagyonfelügyelő minden kifizetést jóváhagy, ami az utasokkal kapcsolatos, és a dolgozók januári bérét is elkülönítették. Felmérték a következő hónap jegyfoglalásait és összegzik a jegyárak visszatérítésének lehetőségeit – összegezte az intézkedéseket Völner Pál.
Jobb helyzetben vannak azok, akik később utaznának, az ő jegyük ára ugyanis még nem került a légitársasághoz. Elindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása – fűzte hozzá.
Ismertetése szerint az elmúlt időszakban 26 milliárd forint állami pénzt kapott a 100 milliárdos árbevételű társaság.
A Malév-cégcsoportban mintegy 2.600-zan dolgoznak, a munkavállalók fele az anyacégnél.
A társaság helyzetéért Völner Pál elsősorban az elhibázott privatizációt, az „orosz privatizációs kalandot” okolta. A cég államosítása később olyan feltételek mellett történt, amely gátja volt a további privatizációnak – mondta.
Forrás: MTI
Minisztériumi válságstáb jött létre a Malév leállása nyomán kialakult helyzet kezelésére
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban állandó válságstáb működik a Malév leállása miatt előálló problémák gyors és hatékony kezelése érdekében – jelentette be Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára rendkívüli sajtótájékoztatón 2012. február 3-án, Budapesten. Közlemény.
A Kormány folyamatosan nyomon követi a légi utasforgalomban a Malév leállása nyomán kialakult helyzetet. A légitársaság menedzsmentje és a rendkívüli vagyonfelügyelő munkájának közvetlen, operatív szintű támogatására a tárca Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkárt jelölte ki – közölte Völner Pál. A minisztérium tárgyalásokat folytat az utasforgalom további biztosításáról a budapesti reptéren már jelen lévő és más légitársaságokkal is – tette hozzá.
A jelenlegi helyzetben az elsődleges feladat az úton lévő utasok megfelelő tájékoztatása és mielőbbi célba juttatása – hangsúlyozta az államtitkár. A Kormány korábban két milliárd forintos keretösszegű kármentési alapot hozott létre. E keret az első négy napon a jegyfoglalási adatokon alapuló előzetes számítások szerint fedezi a jegyek átfoglalásának, és szükség esetén a szállás biztosításának költségeit. A Malév munkavállalói januári bérének kifizetése biztosított, a szükséges forrásokat a rendkívüli vagyonfelügyelő elkülönítette – mondta Völner Pál.
Malév leállásához vezető okokat ismertetve kifejtette: az orosz „privatizációs kaland” és a későbbi visszaállamosítás olyan fordulópontok voltak, amelyek visszafordíthatatlanul zuhanó pályára állították a légitársaságot. A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása és a lehetséges partnerek keresése. A Malév súlyos öröksége és a további állami támogatás lehetőségét kizáró bizottsági határozat miatt azonban nem maradt reális esély a társaság folyamatos működésének fenntartására.
A Kormány változatlanul számol egy üzleti alapon működő, Budapest központú légitársaság létrehozásának lehetőségével. A Malév közvetlen jogutódlása egyebek mellett az uniós visszafizetési kötelezettség továbbörökítését eredményezné, ezért „egy új légitársaságot csak zöldmezős vállalkozásként lehet elindítani” – fogalmazott Völner Pál.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály)
Fotó: Szigeti Tamás (NFM)