Koncessziós formában épül a Liszt Ferenc reptér vasúti összeköttetése, ősszel leteszik a 3. terminál alapkövét, döntöttek a légiáru-szállítás további növekedését szolgáló terminál építéséről, hosszabb távon pedig egy dedikált cargo-repülőtér épülhet, amelyhez befektetőt keresnek – hangzott el az NGM sajtótájékoztatóján.
Több kormányzati döntést is bejelentett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a repülőtér fejlesztésével kapcsolatban egy keddi sajtótájékoztatón az Index tudósítása szerint.
A miniszter közölte: megkezdik a Liszt Ferenc repülőteret a Nyugati pályaudvarral összekötő gyorsvasúti kapcsolat előkészítését, amely az országos vasúti infrastruktúrába kapcsolná a repülőteret.
A projekt becsült költsége 1 milliárd euró, a beruházást koncessziós formában, azaz befektető bevonásával valósítanák meg, erre fél éven belül kiírhatja a pályázatot a kormány. A Kőbánya és a repülőtér között új nyomvonal épül, de a repülőtéri állomás helyszíne még nem ismert, valószínű, hogy a föld alatt lesz – tette hozzá.
Nagy Márton kitért arra is, hogy megkezdődött a 3. terminál építésének előkészítése is, az épület alapkövét idén ősszel teszik le. Hozzátette: 2030-ra az utasforgalom meghaladhatja a 20 milliót, míg 2040-re a 35 milliót.
Emellett a kormány egy új áruforgalmi terminál kiépítéséről is döntött, amely a légi teherszállítás további növekedését szolgálja. A Budapest Airport áruszállítási kapacitásának felső korlátja évi 400-450 ezer tonna lesz a közlés szerint.
Ugyanakkor a miniszter beszélt arról is, hogy az utasforgalom bővítésére komoly fejlesztések indulnak, ez hosszabb távon kiszoríthatja a teherszállítást a reptérről. Ez is indokolja egy önálló cargo-repülőtér megépítését, amely tehermentesítheti a fővárosi légikikötőt, és hosszú távon biztosíthatja Magyarország versenyképességét a légi logisztika terén.
A miniszter elmondása szerint hamarosan megkezdik a helyszín kiválasztását az 5-6 lehetséges zöld- vagy barnamezős terület közül, ehhez szintén koncessziós formában olyan befektetőket keresnek, akik a létesítmény megépítése mellett, annak tényleges forgalommal történő megtöltésére is alkalmasak. A helyszínválasztás fontos szempontjai között szerepel, hogy a repülőtér 0-24 órában üzemelhessen, azaz lakott területtől távol legyen, ugyanakkor be legyen kötve a gyorsforgalmi út és vasút hálózatba.
Nagy Márton kitért arra is, hogy a Budapest Airport által idén fizetett, több mint 100 milliárd forintos osztalék a költségvetésbe kerül. Hosszabb távon évi 20-30 milliárd forintnyi osztalékra számít az állam a repülőtérből.
