Az éves utasszám tekintetében ismét harmadik lett a Liszt Ferenc reptér a régiós fővárosok között, a legtöbb utas Bécsben fordult meg, míg a járvány előtti forgalmát legnagyobb mértékben Varsó tudta felülmúlni. A légiáru-szállításban Budapest a régió élére került, még Münchent is jóval megelőzve a 40 százalék feletti növekedéssel és 420 ezer tonnás volumennel.
A Liszt Ferenc repülőtéren (BUD) a Budapest Airport szerdai közlése szerint 19 632 894 utast szolgáltak ki 2025-ben, amely az előző évhez viszonyítva 11,7, a járvány előtti, 2019-es rekordévhez lépest 21,4 százalékos növekedés.
Az adatokat összehasonlítva a magyar főváros repülőtere a harmadik legnagyobb lett a régiós fővárosok között, Bécs és Varsó után.
A 2019-es utasszámához viszonyítva 2025-ben is Varsó-Chopin (WAW) regisztrálta a legnagyobb növekedést (27,9 százalék).
A régió reptér-üzemeltetőinek tavalyi utasforgalomról szóló közleményeit összevetve az utasszám tekintetében a legnagyobb ismét a bécsi légikikötő (VIE) volt.
Az osztrák főváros repülőterén 32 559 115-en fordultak meg 2025-ben, amely az előző évhez képest 2,6 százalékos növekedés, a járvány előtti forgalmat 2,8 százalékkal haladja meg.
Az Ausztriában bevezetett légiközlekedést terhelő adók miatt a Ryanair és a Wizz Air is jelentős kapacitást helyez át Pozsonyba az osztrák fővárosból, amely már a tavalyi növekedésre is hatással volt, és várhatóan 2026-ban is érezteti majd hatását.
Sőt Pozsony „feléledése” akár Budapest növekedésére is hatással lehet, mert az erős fapados verseny eredményeként várható széles kínálat és versenyképes jegyárak miatt Nyugat-Magyarországról is vonzhat utasokat a szlovák reptér, bár egy részük vélhetően eddig sem Budapestről repült.
A varsói Chopin repülőtéren 24 097 059 utast regisztráltak, amely 13,2 százalékos növekedés 2024-hez viszonyítva, a 2019-es forgalmat pedig, mint fentebb említettük, csaknem 28 százalékkal sikerült meghaladni.
A prágai Václav Havel (PRG) repülőtéren mintegy 18,4 millió utas fordult meg 2025-ben (ez még nem végleges, hivatalos adat, amint meglesz, frissítjük), amely az előző évhez viszonyítva 12,5 százalékos növekedés, a légikikötőnek a járvány óta először sikerült meghaladni a 2019-es utasszámot, 3,3 százalékkal.
A bukaresti Otopeni-Henri Coanda (OTP) légikikötőben 17 006 000 utas fordult meg, amely az előző évhez viszonyítva 6,6 százalékos növekedés, a járvány előtti 2019-est pedig 15,6 százalékkal haladta meg. A kisebb bukaresti Baneasa repülőtérrel együtt 17,7 millió utast kezel a román főváros két légikikötője.
Elemzésünkben tavaly még az „egyéb kategóriában” említettük, de a Bécsből átáramló fapados kapacitás miatt immár érdemes külön figyelni a szlovák főváros repülőterének adataira. Tavaly a pozsonyi Štefánik repülőtér (BTS) 2 438 215 utast kezelt, amely 25,2 százalékos növekedés (ezen a téren az első lett a régióban) az előző év 1,9 milliós adatához viszonyítva, míg a 2019-est 6,5 százalékkal haladja meg.
A régió többi fővárosának repülőterei jelentősen kisebb forgalmat kezelnek: Ljubljanában 1,5 millió , Zágrábban 4,72 millió, a szintén a Vinci Airports hálózatához tartozó Belgrádban 8,91 millió utas volt tavaly.
Budapest a csúcson a légiáru-forgalomban a tágabb régióban is
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren meghaladta a 426 519 tonnát a légiáru mennyisége 2025-ben, amely az előző évi 299 643 tonnás értékhez viszonyítva 42,34 százalékos növekedés.
Budapest az árumennyiség tekintetében jelentős mértékben lehagyta a bécsi, de még a müncheni repülőteret is.
Az osztrák főváros repülőterén 313 763 tonna árut kezeltek 2025-ben, amely az előző évi 297 945 tonnához képest 5,3 százalékos növekedés.
A bajor főváros repülőterén 341 ezer tonna áru haladt át tavaly, amely 9,61 százalékos bővülés az előző évi 311 ezer tonnához viszonyítva.
Varsóban ennél jóval kevesebb, 146 ezer tonna árut kezeltek 2025-ben, amely 14,9 százalékos növekedés, ám Lengyelországban több regionális repülőtér is számottevő mennyiségű cargót kezel, és van köztük olyan amely jelentős fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy növelje a Kínából és a Távol-Keletről érkező e-kereskedelmi áruk volumenét.
Budapesten az erőteljes növekedés – bár vélhetően lassuló mértékben – várhatóan 2026-ben is folytatódik az áruforgalom terén, ugyanakkor a környező országok (pl. Lengyelország, Románia) és repülőtereik fejlesztéseket hajtanak végre az e-kereskedelmi áruk kezelése érdekében.
A magyar főváros repülőterén a további bővüléshez és a régiós csúcstartó szerep megtartásához, megerősítéséhez a cargo-infrastruktúra fejlesztése is esedékes lenne. Emellett a legnagyobb kihívás, hogy a meglévő kapacitások export irányba is megtöltsék, valamint hogy a hangsúlyosan egy küldőpiacra (Kína) és egy árutípusra (e-kereskedelem) épülő forgalom diverzifikációja megtörténjen, a nagyobb értékű és bevételtermelő képességű árutípusok kezelése felé.
