A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) előrejelzése szerint a következő évben már 5,2 milliárd utas repül világszerte, a légitársaságok összesített nyeresége pedig újabb csúcsot érhet el, ugyanakkor ez egy utasra vetítve továbbra is nagyon alacsony szinten van az iparág szerepéhez képest.
Az IATA főigazgatója, Willie Walsh a szervezet genfi szakmai napján hangsúlyozta, hogy bár a légiközlekedés a folyamatos geopolitikai kockázatok, az ellátási lánc zavarai és a növekvő szabályozási terhek ellenére kivételes alkalmazkodóképességet mutat, a jelenlegi nyereséghányados továbbra is nagyon alacsony.
Kiemelte, hogy a légitársaságok kulcsszerepet játszanak a világ gazdaságának működésében, mégis sokkal alacsonyabb profitot termelnek, mint ami az iparág méretéhez és stratégiai jelentőségéhez igazodna.
A 2026-ra vonatkozó kilátások ugyanakkor összességében pozitívak: a kereslet soha nem látott szintre bővül, a bevételek meghaladják az 1000 milliárd dollárt, és a légitársaságok „ütésállósága” a nehézségek ellenére is stabil nyereséget eredményez.
A szervezet adatai szerint a járvány utáni helyreállás nemcsak tartósnak bizonyult, hanem keresleti csúcsot eredményez. Az ellátási láncok súlyos problémái miatt a forgalomnövekedés továbbra is nagyon szűk gépkínálattal párosul, ezért az iparág rekordmagas, 83,8 százalékos átlagos töltöttséggel (load factor) számol 2026-ra. A gyártási és karbantartási kapacitáskorlátok várhatóan a következő években is nehézségeket okoznak.
Marie Owens Thomsen, az IATA vezető közgazdásza prezentációjában elmondta, hogy a légitársaságok összesített pénzügyi eredménye új csúcsot érhet el idén, a szervezet várakozásai szerint 2025-ben 39,5 milliárd dollár, 2026-ban pedig 41 milliárd dollár nettó nyereséget termelhet az iparág. Bár ez történelmi rekord, a nyereséghányad továbbra is mindössze 3,9 százalék körül alakul majd.
Bár régiónként jelentősek az eltérések, egy utasra vetítve átlagosan a légitársaságok 7,9 dollár nettó nyereséget realizálnak idén és jövőre is, amely kevesebb, mint amennyi profitot egy iPhone-tok eladása után zsebre tesz az Apple.
Az iparág „fájdalmasan alacsony marzsai” tehát a helyreállás ellenére sem javultak érdemben.
A bevételek szerkezetét tekintve a jegyértékesítésből származó rész 2026-ban várhatóan 751 milliárd dollárra nő, miközben a kiegészítő szolgáltatásoké 145 milliárdra emelkedik.
A légiáru-szállítás várhatóan szintén fejlődik, az e-kereskedelem bővülésének köszönhetően a bevételek 158 milliárd dollárra nőhetnek, a volumen pedig 71,6 millió tonnára. A cargo-piac teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert a geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanságok ellenére a kereslet sokkal erősebb lett annál, mint amit a szakértők korábban feltételeztek.
A költségek alakulása vegyes képet mutat. A légitársaságok üzemanyagra fordított kiadásai 2026-ban minimálisan, 0,3 százalékkal csökkenhetnek, részben a 62 dollárra mérséklődő kőolajárnak és a kerozinra kötött fedezeti ügyletek kifutásának köszönhetően. Az üzemanyag ezzel a teljes működési költségek 25,7 százalékát teheti ki, ami valamivel alacsonyabb arány, mint 2025-ben.
Az ezen kívüli kiadások azonban érezhetően, 5,8 százalékkal emelkedhetnek. A legnagyobb tétel a munkaerőköltség, amely megközelítheti az üzemelési költségek 30 százalékát, mivel a bérnövekedés világszerte meghaladja az inflációt, és számos régióban továbbra is problémát jelent a munkaerőhiány. Emellett növekednek a karbantartási költségek is, részben az alkatrész-ellátási problémák, részben pedig az öregedő flotta miatt – ennek okairól és az ellátási lánc problémáiról itt írtunk részletesen.
