Fotó: Teply József (tjoe)

Már balesetet is előztek meg amatőr gépfigyelők – Nem csak az izraeli gépek érdekesek

Nem repülnek többet az átlagnál, nem mérnökök és nem pilóták, mégis imádják a légtér járműveit. Az „air spotterek” Ferihegyet is szemmel tartják, s bár a céljuk nem ez, időnként érdekes dolgokat látnak.

Noha Magyarországon alig egy évtizede jelent meg a furcsa hobbi, a spotterek tábora ma már több ezer főre tehető. A megszállott magyar reptérfigyelők és -fotózók csapatát Samu Ádám fogja össze, aki az éves szabadságának tetemes részét áldozza a repülőgép-fotózásra.

„Ma már nem ütközünk akadályokba, legalábbis ami a hatóságokat illeti, de a Ferihegyet körülölelő három méter magas kerítés alaposan megnehezíti a dolgunkat – mondja Samu Ádám. – Ilyen védelem sehol a világon nincs. A bécsi repteret olyan kerítés veszi körül, amelyet a házam köré se építenék, Amszterdamban meg csak csatornák szegélyezik a kifutópályákat. Ott az emberek a reptér mellett sétálnak, piknikeznek, hiszen kellemes környezetben tehetik mindezt, és a gépfigyelők is élhetnek kedvenc hobbijuknak.”

Fotó: Teply József (tjoe)

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Ádám vélhetően a génjeiben hordozza a repülőgépek iránti vonzalmát: mérnök nagyapja, Samu Béla a múlt századi magyar repülőgépgyártás neves úttörője volt.

„A spotterek eredetileg nem fotóztak. Távcsővel figyelték a gépeket, feljegyezték a típusokat, a légitársaságokat, az időpontokat, a gépek azonosítóját, és erről statisztikát vezettek. Ma már akadnak, akik fotóznak, mások videóznak, és az interneten osztják meg másokkal a gyűjteményüket. A spotterek segítenek egymásnak: információkkal, a legjobb spotterhelyekkel, menetrendekkel – bárhol vagyunk is a világon.”

Nemcsak költséges, de komoly tudást feltételező hobbi a repülőgép-fotózás. A felszerelés milliós tétel lehet, s ebben még nincsenek benne a kiegészítők: a mozgatható magaslesnek használt létrák, a rádióvevők, amelyekkel a légi forgalom kommunikációját figyelhetik, vagy az utazás költsége. Emellett illik ismerni a különböző repterek szakmai berkekben használt kódját (ICAO), a repülőgépek típusait, a lajstromjeleket, de jártasnak kell lenni a meteorológiában és a fényképészetben is, hogy jókor és jó helyen legyenek a fotósok.

Különleges fotót minden spotter
szeretne, de nem kizárólag ezért
töltenek órákat a repülőtér mellett.
Samu Ádám kedvenc képe az a
ferihegyi fotó, amelyen egy
British Airways-gép látható
egy hatalmas seregélyraj közepén.

A 2004-ben készített fotó bejárta
a világot, noha valójában optikai
csalódás, mert a madarak a gép
és közte voltak, vészhelyzetről
tehát szó sem volt.

„Én például ma már csak akkor megyek ki a reptérre, ha tudom, hogy az időjárás kedvező lesz, jók lesznek a fényviszonyok, és nem csupán a Malév-gépekre kattintgathatok – mondja Ádám. – Az igazi spotter olyan képet akar, amelyet a falra is kitenne. Az év első néhány hete például mindig Salzburgban ér minket. Az oroszok olyankor járnak síelni, és rengeteg különleges chartergépet lehet ott fotózni. Lengyel, német, angol, cseh és svájci spotterekkel figyeljük az érkező gépeket. Igazi világtalálkozó az a néhány nap.”

És hogy a spotter honnan tudja, hogy mikor és melyik repülőtéren érdemes résen lennie? A „spottermenetrendből”, amely a csapat weboldalán, az airportal.hu címen is elérhető. „A különleges gépeket soroljuk fel a menetrendben. Például a cargo gépeket, a ritka chartereket.” Ehhez persze nem árt néhány jó reptéri kapcsolat, jóllehet a légitársaság weboldalán rendszerint elérhetők az adatok. Vannak internetes oldalak, amelyekről minden vígan kideríthető. „Tőlünk nyugatabbra – például Amszterdamban – a tehergépek lajstromjele is szerepel a menetrendben, miközben ezek az adatok nálunk titkosak.”

Pedig a spotter nem ellenség. Sőt, egyes városokban – például Londonban – a repülőtér biztonsági szolgálata együttműködésre kéri a fotósokat, hogy jelezzék, ha gyanús dolgot látnak. Egy alkalommal Svédországban egy felszállás közben meghibásodó repülőgép hajtóművéről leszakadó fém alkatrészeket vett észre a teleobjektív segítségével egy fotós, aki azonnal tájékoztatta erről a repülőteret, ahol így intézkedhettek a járat visszafordításáról.

„Nevetséges lenne merénylőnek beállítani a spottereket. Egyébként sem hallottam még olyanról, hogy valaki a repülőtér tövéből próbált volna rálőni egy gépre, de ha mégis erre készülne, nem akadályozná meg ebben egy drótkerítés.”

Ferihegyen ennek ellenére még nem teljes a harmónia, noha a repülőtér vezetése és a spotterek között egyre jobb a kapcsolat. „Ma már nem zavarnak el minket a kerítés mellől, de az odavezető utat néhol sorompó zárja el illegális szemétlerakók és terménylopások miatt, így az ostor végül rajtunk csattant.”

Forrás:
Árvay N. Tivadar
Vasárnap Reggel
2010. március 28.

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!