A napokban igazán különleges helyen, a HungaroControl Simulation HUB elnevezésű központjában jártunk, ahol Papp Gábor szimuláció és validáció csoportvezető mutatta be a léginavigációs szolgáltatásnak e fontos területét.
A HungaroControl stratégiai célja, hogy megkerülhetetlen szereplője legyen az európai légiközlekedésnek. A vállalat 2010-ben úgy döntött, hogy átveszi az EUROCONTROL-tól a CRDS-t (Centre of Research, Development and Simulation).
A hardver és a szoftver megvásárlásával, valamint a szakemberek átvételével a HungaroControl létrehozta saját szimulációs és validációs egységét. A CRDS ez év eleje óta Simulation HUB néven működik tovább.
A Simulation HUB ma Kelet-Közép-Európában a legnagyobb kereskedelmi célú, validációs célokat szolgáló szimulátor, méltán tekinthetjük tehát egyedülállónak – mondta el az AIRportal.hu-nak Papp Gábor.
Papp Gábor
Papp Gábor tíz éve csatlakozott a HungaroControlhoz mint légiforgalmi irányító hallgató.
A kilenc fővel indult évfolyamból csak hatan szereztek szakszolgálati engedélyt. Gábor az irányítás helyett az akkor alakuló CRDS-nél folytatta a munkáját, szimulációs specialistaként, később pedig mint szimulátor menedzser.
2017. január 1-jétől vezeti a HungaroControl Szimuláció és Validáció Csoportját, amely az Üzletfejlesztési Igazgatóságon belül a Szakmai Fejlesztési Osztályhoz tartozik.
A tízfős csoporthoz négy szimulátor fejlesztése és üzemeltetése tartozik, köztük van a Simulation HUB, az éles irányítói munkateremmel megegyező (és szükség esetén azt pótolni is képes) MATIAS-BEST szimulátor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén működő 3D toronyszimulátor és a HungaroControl Cessna-repülőgépszimulátora.
A szimulátorok fontos szerepet töltenek be a vállalat működésében. Ezek szolgálják ki a törvény által előírt felfrissítő, kényszerhelyzeti és a szakszolgálati engedélyt megtartó képzéseket.
A légiforgalmi irányító hallgatók az Entry Point Central (EPC) elméleti és alapozó tanfolyam sikeres elvégzését követően, az átmeneti (vagy más néven transitional) képzés során az éles munkatermi környezettel teljesen megegyező szimulátoros közegben sajátítják el a MATIAS-rendszer és az egyéb eszközök kezelését, valamint a teljes magyar légtér ismeretét.
A Simulation HUB-ban úgynevezett validációs projekteket is végeznek. Ez különböző változások bevezetése előtti hatástanulmányt jelent, amikor összehasonlítják az aktuális légtérstruktúrát, eljárásokat vagy forgalmi mintát az elméletben kidolgozott jövőbeli állapottal. Mindkettőt lemodellezik a szimuláció fejlesztő kollégák, az irányítók a gyakorlatokat végrehajtják a szimulátorban, majd visszacsatolást adnak a humánfaktor elemző munkatársaknak – emelte ki a Papp Gábor.
Az ilyen szimulációk során próbálják ki a szakemberek azt, hogy például a légtér kapacitását növelő változtatások, fejlesztések hogyan működnek a gyakorlatban.
A szimulációk feltárják, hogy a tervezett módosításokkal elérhetők-e a kitűzött célok, hatásukra hogyan változik például a légtérben közlekedő légijárművek üzemanyag-felhasználása és károsanyag-kibocsátása. Emellett kimutatják, hogy miként rendeződnek át a konfliktuspontok, milyen új és szokatlan forgalmi helyzetek alakulhatnak ki, amelyeket a légiforgalmi irányítóknak kezelnie kell. A legfontosabb eredménye ezeknek a teszteknek az is, hogy mindez hogyan hat a repülésbiztonságra, az irányítók munkaterhelésére, helyzettudatosságára és stressz-szintjére.
A csoportvezető kitért arra is, hogy a csapatában nem csak mérnökök és fejlesztők dolgoznak. Nagyon fontos szerepe van a szimulációk során a humánfaktor-vizsgálatnak és a szimulációs adatok elemzésének. Ezeket a feladatokat pszichológus végzettségű munkatársak látják el, ők tervezik a validációs projekteket, kérdőíveket állítanak össze, személyes interjúkon értékelik az irányítók visszajelzéseit. Ebből összetett jelentés készül arról, hogy a tervezett változtatást érdemes-e a gyakorlatban is megvalósítani.
A HungaroControl Európában elsőként vezette be a szabad légtérhasználati koncepciót, azaz a HUFRA-t (Hungarian Free Route Airspace), ezt a validációs csapat közreműködésével szerteágazó tesztelés előzte meg.
A közelmúltban jelentős nemzetközi szimulációnak is otthont adott a központ: a Közép-európai Funkcionális Légtérblokk (FAB CE) hét tagországa vizsgálta a határaikon átnyúló free route légtér bevezetését. A cseh, bosnyák, horvát, magyar, osztrák, szlovák és szlovén léginavigációs szolgáltatók szakértői, légtértervezői és légiforgalmi irányítói közösen vizsgálták egy teszthéten és két validációs héten keresztül a nagy közös free route légtér működését és bevezetésének hatásait.
A belső képzési és validációs igények mellett a Simulation HUB szolgáltatásait a HungaroControl üzleti alapon, nemzetközi piacon is kínálja más légiforgalmi szolgáltatók (ANSP-k) számára a szabad kapacitások erejéig. A szolgáltatást egyebek mellett a nemzetközi szakkiállításokon rendszeresen bemutatja a vállalat értékesítési és marketing csapata.
Az ilyen projektek során a Simulation HUB fejlesztői lemodellezik a megrendelő által kért légteret és forgalmat, azt betöltik a szimulátorba, így az egyes helyzeteket a lehető legvalósághűbb módon lehet tesztelni és elemezni – hangsúlyozta a csoportvezető.
A központban gyorsított idejű szimulációkkal (Fast-Time Simulation – FTS) szűrhetők ki az elméletben kidolgozott eljárás- vagy légtérszerkezet-módosítások közül a leghatékonyabb, legjobb változatok. Majd a kiválasztottakat valós idejű szimulációkon a megrendelők légiforgalmi irányítói is tesztelhetik.
A HungaroControl a szimulációkhoz olyan optimális környezetet, valamint ergonomikus ember–számítógép interfészt (Human-Machine Interface – HMI) képes létrehozni, amelyek megegyeznek, vagy nagyon hasonlítanak arra, amelyet a megrendelők használnak. A szimulációkat álpilóták is segítik, akik egy másik teremben válaszolnak a légiforgalmi irányítók utasításaira és végrehajtják a kiadott manővereket.
Egyes külföldi irányító szolgálatok azért veszik igénybe Simulation HUB nyújtotta lehetőségeket, mert náluk nem áll rendelkezésre megfelelő szimulációs környezet vagy kapacitás az egyes feladatok elvégzésére.
Vannak olyan esetek is, amikor egy-egy ország irányító szolgálata kifejezetten a magyar irányítók segítségével akarja fejleszteni a saját állománya tudását, hatékonyságát. Erre példa az a nemrég befejezett tréning program, amelynek keretében izlandi közelkörzeti irányítók jártak Budapesten, hogy a magyar kollégáktól tanulják meg a hatékonyabb forgalomszervezést a keflavíki és reykjavíki TMA-ban.
Álpilóták
A szimulátor mellett, egy másik helyiségben dolgoznak azok a szakemberek, akik azért felelnek, hogy a szimuláció még realisztikusabb legyen. A kiadott utasításokat beviszik a számítógépbe, valamint a fónia nyelven válaszolnak az irányítóknak. A képzési célú szimulációk során az álpilóták a kiadott kényszerhelyzeti eseményeket – például rádióhiba vagy vészsüllyedés – is végrehajtják, amire pedig az irányítóknak kell megfelelően reagálni.
Az álpilóta-munka egyetem és főiskola mellett optimálisan végezhető tevékenység, teljesen rugalmas az időbeosztás, előre kiadott beosztásból a pilóták választják ki, hogy mikor tudnak dolgozni. A legtöbb álpilóta egyébként kisgépen repül, és közben kereskedelmi pilótának tanul, ehhez szükséges számára a kiegészítő jövedelem. A fluktuáció emiatt állandó, szükséges a folyamatos utánpótlás, nem véletlenül vannak rendszeresen álpilóta felvételi hirdetések a HungaroControl honlapján.
Az álpilóta-munka végzéséhez jó angoltudás és a fónia nyelv ismerete szükséges. Kisgépes pilóták, szakirányú felsőoktatási tanulmányaikat végző hallgatók számára remek jövedelemkiegészítő lehetőség.
A szimulációs csapat a belső és külső ügyfelek számára végzett tevékenységek mellett nemzeti és nemzetközi pályázatok részeként is ellát feladatokat. A HungaroControl a Horizon 2020 Európai Unió Kutatási és Innovációs Keretprogramján belül például a közelmúltban két pályázatot is megnyert, illetve a SESAR (Single European Sky ATM Research) Exploratory Research programjában további három pályázaton indult el nemrég konzorciumi tagként.
Papp Gábor kiemelte, hogy a Simulation HUB ezekben a projektekben magas hozzáadott értékű feladatokat lát el. Végrehajtja a légiforgalmi irányítási szimulációt megelőző tevékenységeket (pl. a vizsgált légtér felépítése, HMI és audiokommunikációs rendszer leprogramozása, szimulált légiforgalom megalkotása, kérdőívek összeállítása), levezényeli a szimulációt, majd elkészíti a humánfaktor-vizsgálatot és összeállítja a validációs riportot.
A csapat részt vesz kutatás-fejlesztési feladatokban is, továbbá dolgoznak virtuális álpilóta- és 3D-s repülőtérmodellező megoldásokon. Ezekből később piacra dobható termékek lesznek.
Az igen sokrétű feladatot ellátó csoport folyamatosan bővül. Rendszeresen keresnek szimuláció fejlesztőket, szimulátor üzemeltetőket, mérnököket, szakmai gyakorlatosokat, akik közlekedésmérnöki vagy informatikus végzettséggel rendelkeznek. Nagy előny, ha a pályázó kötődik a repüléshez, de egyes munkakörökben pályakezdők, fiatalok jelentkezését is várja a HungaroControl Szimuláció és Validáció Csoportja.
Az aktuális álláslehetőségekről célszerű a társaság karrieroldalán tájékozódni.
