Ugyan a koronavírus-járvány miatt jelentősen lecsökkent a forgalom, a léginavigációs szolgálatok jelenleg is szünet nélkül működnek, hiszen a repülések biztonságát ilyenkor is garantálni kell. A légi járművek helyzetéről és mozgásáról az irányítók munkájához szükséges adatokat a polgári légtérellenőrző radarok biztosítják. Ezeket a berendezéseket és a hozzájuk kapcsolódó rendszereket Ágoston Tibor és Takács János, a HungaroControl radarüzemeltető mérnökei mutatták be.
A RADARÜZEMELTETŐ CSAPAT FELADATAI
A magyar légiforgalmi szolgálat radarüzemeltetésért felelős csoportja három telephelyen, összesen négy berendezés üzemeltetését látja el. Püspökladány mellett és a bakonyi Kőris-hegyen az ország teljes légterét figyelő, Raytheon márkájú radarok működnek, Budapesten pedig két eszköz (TAR 1 és TAR 2) figyeli a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelkörzeti légterét. Ez utóbbiakat az olasz Leonardo gyártotta.
Korábban a három, egymástól távoli telephelyen külön csapatok üzemeltették a radarokat, de két éve ezeket összevonták, és létrejött a HungaroControl budapesti központjában a Távüzemi Radar Csoport, közel húsz fővel – mondta el Takács János.
Ez a csoport felelős minden radarral kapcsolatos rendszerért, ami a radarépületek falain belül működik. Ide beletartozik maga a radarberendezés, az antennaforgató mechanika, a forgóátmenet, a mikrohullámú, csöves és félvezető rendszerek, a radaradatokat feldolgozó és továbbító szerverek és hálózat, sőt a legelső modemek is, amelyek a központ felé küldik az adatokat – tette hozzá Ágoston Tibor.
A távolkörzeti radarok 400 kilométer hatósugárral dolgoznak, a közelkörzeti radarok szoftveresen ennél rövidebb hatósugárra vannak beállítva az európai és hazai szabályoknak megfelelően.
Takács János Debrecenben, még szakközépiskolai tanulmányai idején ismerkedett meg a radarokkal, majd a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán is ezt a területet tanulta, 1999-től a Magyar Honvédség 54. Veszprémi Radarezredénél kezdte meg munkáját radarmérnökként.
Később visszakerült Debrecenbe, majd miután megszűnt a 21. Radarszázad, 2014-ben csatlakozott a HungaroControl radarüzemeltető csapatához. Korábban a Püspökladányban működő radart üzemeltette, ma már a budapesti központból az összes radar üzemeltetésével foglalkozik.
Már egész fiatal korában szenvedélyévé váltak a radarok.
A RADAROK SZEREPE A LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÁSBAN
A polgári légtérellenőrző radarok feladata, hogy a megfelelő időbélyeggel ellátott légtér-helyzetképet az alkalmazott informatikai rendszereken keresztül a légiforgalmi irányító képernyőjéhez továbbítsák – ismertette Ágoston Tibor.
Ehhez a radarok úgynevezett plotokat küldenek el az informatikai hálózaton keresztül a HungaroControl központjába. Az időbélyeggel ellátott plotok az észlelt légi járművek kétdimenziós helyzetét pontokkal jelölik, ezeket a MATIAS integrált légiforgalmi irányítási rendszer dolgozza fel.
Az adatok alapján a MATIAS rendszer a járművekhez sebességértékeket és irányvektorokat képez, hozzárendeli a címkében szereplő egyéb információkat, majd továbbítja azokat – gyakorlatilag valós időben – a légiforgalmi irányítók képernyőjére.
Az irányítók erre támaszkodva adják ki a repülés biztonságát szavatoló utasításaikat.
Ágoston Tibor a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett Elektronikai Hadviselés szakon, majd biztonságtechnikából szerzett MSc másoddiplomát.
Korábban a Magyar Honvédségnél, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison elektronikai hadviseléssel és felderítéssel foglalkozott, a Gripenek önvédelmi rendszereihez kapcsolódó területen.
Öt éve dolgozik a HungaroControlnál radarüzemeltető mérnökként. Rajong a munkájáért, az alapvető katonai normákat máig követi életében és munkájában is.
ELSŐDLEGES A STABIL MŰKÖDÉS
A csoport a radarok alrendszereinek összes technikai paraméterét folyamatosan felügyeli, eltérés esetén pedig kivizsgálja és elhárítja a hibákat.
Az adatokból a rendszer saját, üzemeltetési célokra élő radarképet is alkot, így a technikai paraméterek mellett az üzemeltetők magukat az adatokat, radarképeket – mint végeredményt – is látják. Ez segít az egyes hibajelenségek vagy anomáliák felismerésében, azok elhárításában.
Primer radar: nagy teljesítménnyel sugároz ki mikrohullámú rádiófrekvenciás jeleket, melyek a céltárgyakról visszaverődve, a vevőbe jutva lehetővé teszik a céltárgy helyzetének meghatározását
Szekunder radar: közepes teljesítménnyel kisugárzott digitális kérdező impulzusokra a fedélzeti berendezés (transzponder) válasza a vevőbe jutva lehetővé teszi a repülő beazonosítását és helyzetének meghatározását
Mind a négy radarállomáson üzemel primer és szekunder radar is, melyeknek van A és B csatornája. Meghibásodás esetén az automatika rögtön átvált a másikra. Minden rendszer duplikált, hiba esetén átállítható a tartalékra, így nem keletkezik kiesés az adatokban – mondta el Takács János.
Hiba esetén a működést felügyelő rendszer azonnal jelzést küld a radarüzemeltetőknek és a zöldtől eltérő színnel jelöli a problémás komponenst, így a szakemberek haladéktalanul meg tudják kezdeni a hiba kivizsgálását és elhárítását akár távolról, szükség esetén pedig a helyszínen. A legtöbb hibát az irányítóknak nem is szabad észlelniük.
„A radarmérnök kedvenc színe a zöld” – tette hozzá a szakember.
Lehetnek olyan anomáliák és hibák, amelyeket az irányítók a központi műszaki felügyeleti rendszeren keresztül jeleznek. Az irányítóképzés során a hallgatók alapképzést kapnak a radarokról, amelynek köszönhetően fel tudják ismerni az egyes hibákat és le tudják írni az egyes jelenségeket. Ágoston Tibor azonban azt is hangsúlyozza: szükség esetén a munkateremben, a légiforgalmi irányítókkal egyeztetve tudják feltárni az egyes anomáliákat vagy az általuk észlelt hibajelenségek hátterét.
FOLYAMATOS MUNKAREND
A radarüzemeltetők 24 órás műszakokban, váltásos munkarendben dolgoznak. A folyamatos üzem biztosításához átfedésben mindig négy ember dolgozik, párokban reggeli, vagy esti kezdéssel. Így az összes napszakban van bent egy frissen munkába állt pár, illetve egy másik, amely már 12 órája dolgozik.
A reggeli váltás 9 órakor, az esti váltás pedig 20 órakor történik. Ez a váltási rend akár a távolabbról bejáró kollégák számára is kedvező, egyébként a csapatnak több mint a kétharmada vidéken él.
A 24 órás műszakon belül természetesen biztosított a pihenés, a radarüzemeltetők számára rendelkezésre állnak pihenőhelyiségek a HungaroControl székházában.
A reggeli kezdésű, nappalos műszak után két és fél, az este kezdődőt követően pedig három és fél pihenőnap jár. Ez átlagban 24/72 órás beosztásra jön ki. Ennek előnye, hogy többet tudunk a családdal lenni – hangsúlyozta Ágoston Tibor.
A RADARÜZEMELTETŐK EGY NAPJA
A műszakok – az előírásoknak megfelelően – átadás-átvétellel kezdődnek, a szolgálatot leadó kollégák a radarüzemet érintő minden eseményt megbeszélnek a frissen érkezőkkel, ezt követően a szolgálatot megkezdő radarmérnökök visszanézik az üzemnaplókat, illetve áttekintik a hibákat nyilvántartó elektronikus adatbázist is.
A délelőtti órákban hajtjuk végre a beütemezett napi, heti rendszerességű időszakos méréseket, majd megkezdődnek a tervezett karbantartási feladatok – mondta el Takács János.
Amikor nincs meghibásodás és előre tervezett karbantartás, akkor a csapat feladataihoz tartozik a preventív, avagy megelőző karbantartások elvégzése.
A felügyeleti rendszerek által jelzett anomáliákat fel kell tárni, így a problémát még azelőtt meg lehet szüntetni, hogy az tényleges hibát vagy kimaradást okozna. Például, ha egy adott alrendszer működése nem üzembiztos, eltér bármelyik paraméter a megadott tartománytól, akkor az adott modult különböző mérőműszerekkel meg kell vizsgálni, szükség esetén pedig cserélni vagy javítani.
Lehetnek olyan hibák, amelyek több műszakot is érintenek, ilyenkor ezeket is át kell venni és folytatni kell a hiba elhárítását.
A hibák kivizsgálása és feltárása közben rengeteg tapasztalatot tudunk összegyűjteni, így a munkánk folyamatos önképzés is egyben, ez segít mindig naprakészen tartani a tudásunkat – tette hozzá Ágoston Tibor.
KOMPLEX RENDSZER ÉS CSAPATMUNKA
A radarüzemeltető munka legnagyobb kihívása és egyben szépsége is, hogy a kollégák nagyon közel dolgoznak a technikához. A terület rendkívül szerteágazó, át kell látni a teljes rendszert, de gyakran villáskulcsot, csavarhúzót, mérőműszert kell ragadni bizonyos hibák feltárásához és megoldásához.
Nem túlzás, hogy a radarüzemeltetőnek a radarok utolsó csavarjához is értenie kell: gépésznek és informatikusnak is kell lenni egyszerre – emelte ki Takács János.
A munkához nagyfokú kreativitás, intuíció és problémamegoldó-képesség is szükséges. Egy bonyolultabb meghibásodás esetén viszont tudni kell eggyel hátrébb lépni és átlátni a teljes rendszert, hogy honnan közelíthetünk a megoldáshoz.
Ugyanakkor minden területnek van „gazdája”, akinek valamely szakterületen belül mélyebb, specifikusabb a tudása és tudja segíteni a többiek munkáját.
Vannak, akikhez a gépészet, az antennaforgató mechanika vagy a félvezetős rész áll közelebb, mások a Linux-alapú szerverkörnyezet ismeretébe, illetve a hálózati technológiákba ásták jobban bele magukat.
A legfontosabb, hogy a radarüzemeltetők kiegészítik egymást tudásban, senki sincs magára hagyva a megoldandó feladatokkal: fantasztikus a csapatszellem, mindenki segíti a másik munkáját.
Lenyűgöző a kollégák proaktivitása és az a tapasztalat, amit az idősebb generáció felhalmozott a HungaroControlnál, folyamatos a fejlődés és tanulás lehetősége, rengeteget lehet tanulni egymástól
– hangsúlyozta Ágoston Tibor.
A KÉPZÉS ÉS A BETANULÁS
Nagy előny, ha valaki dolgozott már korábban radarokkal vagy mikrohullámú szakirányú, villamosmérnöki diplomával rendelkezik, de a radarüzemeltetői csapatba bekerülő új kollégák számára a betanulás nagy kihívást jelent, komplex képzésen kell átesnie mindenkinek mielőtt élesben, önállóan a radarokkal dolgozhat – mondta el Ágoston Tibor.
A radarüzemeltetőknek nincs a légiforgalmi irányítókhoz hasonló hatósági szakszolgálati engedélyünk, de minden egyes berendezés kezeléséhez jogosító vizsgát kell szerezniük.
A teljes betanulás 1,5–2 évig tart, ezt követően tud önállóan dolgozni egy új kolléga.
A HungaroControl műszaki területeire belépő összes új munkatársnak hathetes alapképzésen kell átesnie, függetlenül attól, hogy milyen alapképzettséggel vagy korábbi munkatapasztalattal rendelkezik. Az Európai Unió szabályozása alapján kialakított Air Traffic Service Equipment Personel (ATSEP) képzést évente kétszer tartják.
Az új kolléga ezt követően kerül be a radaros csoportba, de a 6 hónapos próbaidő végéig még nem műszakos váltásban, hanem hétköznapi nappali munkarendben. Így minden váltás munkáját, az összes munkatársát megismeri és az adott területet legmélyebben ismerő szakemberektől tanulhat.
Mindeközben leteszi a minősítő vizsgáit, majd a szakoktatók mellett, az ő váltásukba beosztva megkezdi a munkahelyi gyakorlatot, vagyis az „on the job traininget”, ezt követően pedig minden egyes radarra le kell tennie a jogosító vizsgát.
KIHÍVÁSOK, A MUNKA SZÉPSÉGEI
A radarüzemeltetők munkája nem annyira látványos, de gyönyörű és változatos hivatás, amihez nagy szorgalom és kitartás szükséges. Fontos a műszaki beállítottság, valamint egyfajta kötődés vagy akár szenvedély a radarok, a technikai berendezések iránt.
Ebben a munkában mindig találkozni olyan kihívásokkal, amelyek átlendítenek a mindennapok monotonitásán, egyúttal arra ösztönöznek, hogy képezzük magunkat az adott területen – mondta el Takács János.
A HungaroControlnál dolgozni valóságos „technológiai Kánaán”, a cég nagyon jó munkakörnyezetet biztosít, high-tech mérőműszerek állnak rendelkezésre, minden biztosított a magas színvonalú munkavégzéshez. A vezetők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kollégák a munkájukkal foglalkozhassanak.
Minden szolgálatban élmény bejárni dolgozni, mert nagyon jó a csapatszellem, hatalmas tudást és tapasztalatot szereztek a régen itt dolgozó kollégák, amelyből nap mint nap lehet újat tanulni – tette hozzá Ágoston Tibor.
