Az USA kereskedelmi minisztériuma katonai végfelhasználónak minősített 103 orosz és kínai vállalatot, számukra mostantól csak külön engedéllyel értékesíthetnek bármilyen terméket az amerikai vállalatok. Ez megnehezíti mindkét érintett ország repülőgép-iparának működését, bár állításuk szerint már így is boldogulnak.

Avic ARJ21 (Forrás: Comac)

A 103 feketelistára került vállalat között 58 kínai és 45 orosz van, köztük utóbbi ország ipari és technológiai mamutholdingja, a Rosztech, és az alá tartozó Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium (UAC), továbbá ennek több leányvállalata, például a Beriev, Iljusin, Szuhoj, Tupoljev vagy az MSz-21-300-ast gyártó Irkut – írta meg az Aerotelegraph.

Érdekesség, hogy a kínai állami repülőgépgyártó, a C919-est részben amerikai részegységekből, például CFM LEAP-1C hajtóművel gyártó COMAC nem szerepel a listán, ellenben egyes regionális utasszállítókért felelős divíziói, a Xian Aircraft Industrial Company és az Avic Aircraft igen.

Az Egyesült Államok szerint ha amerikai vállalatok a listára most felvett 103 cégnek adnak el bármit is ellenőrizetlenül, azzal “elfogadhatatlan kockázatot vállalnak”, hogy az ország szellemi termékei kínai vagy orosz katonai célokat szolgáljanak az ottani berendezésekbe beépítve és nagy tömegben gyártva.

Ennek érdekében mostantól külön exportengedélyre lesz szüksége azoknak az amerikai cégeknek, amelyek folytatni akarják az együttműködést az érintettekkel.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Egy meg nem nevezett amerikai alkatrészgyártó szerint egyelőre vizsgálják az intézkedés hatásait, és keresik a lehetséges megoldásokat. Az viszont már biztosnak látszik, hogy a szoros együttműködéseket fel kell adni, például a Rockwell Collinsnak és az Ameteknek ki kell szállnia az ARJ21 kínai regionális gép programjából.

Oroszország az állami médiában azt közölte, hogy minden nyugati segítség és beszállítói kapcsolat nélkül megáll a lábán a helyi repülőgépgyártás, amit szerintük mi sem bizonyít jobban, mint az MSz-21 orosz hajtóművel felszerelt változatának és a modernizált Iljusin Il-114-300-asnak a 2020 decemberében végrehajtott első felszállása, valamint, hogy időközben elindult egy új SSJ-100 változat fejlesztése.

MSz-21-310 PD-14-es hajtóművekkel (Forrás: UAC)

Ezek a típusok már nem csak hazai tervezésűek és gyártásúak, de alig van bennük olyan külföldi alkatrész, amelyhez az USA exportengedélye szükséges.

A sárkányszerkezetben lévő kompozit anyagoktól a hajtóműig szinte mindent orosz cégek gyártottak, az ipari képességekben még tátongó kisebb-nagyobb hiányosságokat csak idő és a kérdése befoltozni, miközben az ágazatba önti a pénzt a központi a kormányzat – írta meg nemrég az RT hírügynökség.