A jövő legnagyobb kihívása az európai repterek számára már nem az utasforgalom növelése lesz, hanem a nyereségesség megőrzése és a hatalmas fejlesztési igények finanszírozása – figyelmeztetett az ACI Europe.
Az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsa szerint a légikikötők új korszakba lépnek, ahol pénzügyi eredményességük és beruházási képességük egyre kevésbé követi az utasforgalom növekedését, így a forgalombővülés önmagában már nem biztosítja a szükséges fejlesztések finanszírozását. A jelenséget „Great Decoupling”, vagyis nagy szétválás néven emlegetik.
A szervezet prágai közgyűlésén bemutatott iparági helyzetkép szerint az európai repülőterek tavaly összesen 11,8 milliárd euró nettó nyereséget értek el, ami átlagosan utasonként 4,5 euró profitot jelent. A bevételek 10,8 százalékkal 63,8 milliárd euróra emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül a légiközlekedéshez közvetlenül nem kapcsolódó, például kiskereskedelemből, vendéglátásból, ingatlanok bérbeadásából, parkolási szolgáltatásokból és reklámokból származó bevételek növekedtek jobban, 14,1 százalékkal.
A költségek azonban a bevételhez hasonló ütemben, 9,2 százalékkal nőttek, elsősorban az inflációs hatások, valamint a finanszírozási és beruházási ráfordítások emelkedése miatt.
Az ACI Europe szerint az európai piac egyre inkább többsebességűvé válik.
A repülőterek mintegy 60 százalékának utasforgalma érte el vagy haladta meg a covid-járvány előtti, 2019-es szintet, a növekedés pedig főként a szabadidős utazásokra építő piacokon és az ultra-diszkont légitársaságok hálózatában koncentrálódik.
A hagyományos légitársasági csoportok egyre inkább a csomóponti reptereikre helyezik a fókuszt, és piaci konszolidáció (felvásárlások, egyesülések – a szerk.) útján próbálnak növekedni.
A fapados szereplők pedig a nagyobb hubok elkerülésével, szelektíven bővítik pont-pont jellegű útvonal-hálózatukat, jelentősen fokozva a repülőterek közötti versenyt. Mindez a bevételekre és a beruházási kapacitásokra jelentős nyomást helyez.
Olivier Jankovec, az ACI Europe főigazgatója szerint a repülőterek hagyományos üzleti modellje alapvetően megváltozik.
Korábban a forgalomnövekedés automatikusan magasabb bevételeket és új beruházásokat eredményezett, ma viszont a légikikötők emelkedő működési költségekkel, szigorodó szabályozási elvárásokkal, a légiforgalom várható lassulásával és a fenntarthatósági célok teljesítésének terheivel szembesülnek.
A szervezet becslése szerint az európai repülőtereknek a következő évtizedekben mintegy 360 milliárd eurót kell infrastruktúra-fejlesztésekre fordítaniuk. A tíz legnagyobb légikikötő önmagában 36 milliárd eurónyi beruházást tervez az elkövetkező öt évben. Ezek a projektek már nem elsősorban kapacitásbővítést szolgálnak, hanem az infrastruktúra korszerűsítését, a digitalizációt, a kibocsátáscsökkentést, az energiaellátás átalakítását, valamint az éghajlatváltozáshoz és a biztonsági kihívásokhoz való alkalmazkodást.
A szervezet úgy véli, hogy a fejlesztések fenntartása érdekében a légikikötőknek a működési és költségbeli hatékonyság fenntartása mellett tovább kell bővíteniük és diverzifikálniuk a bevételi forrásaikat, növelve az egységre jutó bevételeiket, amelynek része a repülőtéri díjak emelése is.
Az ACI Europe szerint a repülőterek hosszú távú finanszírozhatósága érdekében a szabályozóknak is szemléletet kell váltaniuk. Ez azt jelenti, hogy szakítani kell azzal a régóta hangoztatott mantrával, miszerint a repülőtéri díjak befagyasztása vagy csökkentése hozza a legjobb eredményt a fogyasztók és a társadalom számára. Ehelyett a repülőterekre nem csupán közlekedési létesítményekként kell tekinteni, hanem olyan stratégiai infrastruktúraként, amelyek Európa prioritásainak – gazdasági versenyképesség, dekarbonizáció, ellenálló képesség, biztonság – metszéspontjában állnak.
