Visszavette elsőségét a tavalyi évben kezelt utasok száma tekintetében a londoni Heathrow, az isztambuli reptér utasforgalma messze meghaladta a nagy uniós központokét, amelyeknél Párizs-Charles de Gaulle, Amszterdam-Schiphol, Madrid-Barajas és Frankfurt a sorrend.
A londoni Heathrow 79 millió 152 ezer utast kezelt 2023-ban, ami az előző évhez viszonyítva 28,5 százalékos növekedés, de mintegy 2 százalékkal még a 2019-es 80,9 milliós rekordforgalom alatt van.
Az új isztambuli repülőtér közlése szerint 76 millió 525 ezer utast regisztráltak 2023-ban, amely 18,2 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva, ezzel az európai repterek között a második lett Heathrow mögött.
Az Európai Unió legnagyobb átszállóközpontjai közül a párizsi Charles de Gaulle regisztrálta a legtöbb, 67 millió 421 ezer utast, ez az előző évhez viszonyítva 17,3 százalékos növekedést jelent, de a járvány előtti 2019-es év forgalmának csak 88,5 százalékát teszi ki.
Az amszterdami Schiphol 61,7 millió utast kezelt 2023-ban, ami az előző évhez képest 18 százalékos növekedés, de a 2019-es forgalomnál még 14 százalékkal kevesebb.
A madridi Adolfo Suárez-Barajas reptéren 60 millió 221 ezer utas fordult meg tavaly, ez 18,9 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva, a 2019-ben regisztrált 61,7 milliónak pedig a 97,6 százalékát teszi ki.
Németország legnagyobb gyűjtő-elosztó reptere, Frankfurt 59 millió 359 ezer utast szolgált ki 2023-ban, ami 21,3 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva, ám a 2019-estől 15,9 százalékkal elmarad.
Európa legnagyobb reptereinél érdemes még kitérni a légiáru-forgalomra, Frankfurtban 1,9 millió tonna árut kezeltek, ami 3,9 százalékos csökkenés az előző évihez viszonyítva, Heathrow-n 1,43 millió tonnát, ami 2,2 százalékos növekedés, Schipholon 1,37 millió tonnát, ami pedig 4,8 százalékos csökkenés a 2022-eshez képest. A legnagyobb cargo-forgalmú európai hub a párizsi CDG tavalyi teljesítményéről nem érhető el adat, a repülőtéren 2022-ben 1,93 millió, 2019-ben több mint 2,1 millió tonna légiáru haladt át.
