Egy időre visszatérnek a KLM Boeing 747-esei, két példány Kínába teljesít járatokat. A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) adatai szerint egy hónap alatt 106 millió utast tűnt el az európai repülőterekről. Folytatódik az Easyjetnél a belháború, de oldhatja a feszültséget, hogy a cég 24 Airbus A320neo átvételének elhalasztásáról döntött.
A KLM csütörtökön bejelentette, hogy a nemrég az utasszállító flottájából kivont 747-esek közül kettő egy időre újra szolgálatba áll, egészségügyi felszerelés fuvarozására.
A holland királyi légitársaság arra hivatkozik, hogy az utasszállító járok 90 százalékának kiesése miatt jelentős igény van az áruszállító kapacitásokra. A kormánnyal és a Philips elektronikai céggel összefogva a következő 6-8 hétben állandóan fenntartják az összeköttetést Kína és Hollandia között. A cég hetente kétszer repül Pekingbe, háromszor pedig Sanghajba, a 747 combik mellett Boeing 787-eseket és 777-eseket is használnak.
A Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI) friss adatai szerint márciusban 60 százalékkal, 106 millióval kevesebb utas volt az európai repülőtereken, amelyek termináljain március 1-jén még 5,1 millióan fordultak meg, de 31-én már csak mindössze 174 ezren, utóbbi pedig a tavalyi azonos nap forgalmának csupán 3 százaléka.
Rosszabb esetben az idén Európában akár 1,2 milliárd utassal kevesebb is lehet, ez 48 százalékos visszaesés lenne a tavalyi adathoz képest.
Angela Gittens, az ACI főigazgatója egy videókonferencián arról beszélt, hogy a repülőterek idén összesen 76 milliárd dollár bevételtől esnek el.
A repülőterek mellett a repülőgépgyártók is rosszul járhatnak, az Aero.de idézte a Roland Berger elemző cég erről készült tanulmányát, amelynek legrosszabb forgatókönyve szerint 2030-ra akár 10 ezer repülőgéppel is csökkenhet az eredetileg becsült igény.
Az optimista forgatókönyv 790 példányos csökkenéssel számol, de ehhez az kell, hogy legfeljebb két hónap leállás után újra elindulhassanak a járatok, és hamar visszaálljon a korábbi kapacitás. Erre viszont már senki nem számít.
Az Eurocontrol friss adatai szerint április 8-ra már leállt a Pegasus, az Easyjet, a Brussels Airlines, az Air Nostrum és a TAP, hozzájuk napokon belül csatlakozik az Austrian Airlines, amely most teljesíti utolsó mentesítő járatát Új-Zélandról. Korábbi kapacitása 2 százalékával repült a LOT, a Ryanair, az Air Europa és a Swiss.
Ekkora mértékű csökkenésnél a légitársaságok nagyon gyorsan égetik a túléléshez szükséges készpénzt, ezt tökéletesen szemlélteti Carsten Spohr, a Lufthansa vezérigazgatójának őszinte nyilatkozata. A DPA német hírügynökség szerint azt mondta, napi 1 millió euróval csökken a cég szabad készpénzállománya.
Az Easyjetnél folytatódik a belharc, amelyet a 107 gépes Airbus A320neo-megrendelés, illetve annak 5,5 milliárd eurós költsége generál. Az alapító, 34 százalékban tulajdonos Stelios Haji-Ioannou a Reuters szerint most már perrel fenyegeti a cég vezetését, ha az Airbus-rendelés kifizetése miatt nem sikerül egyéb számláikat rendezni.
A feszült helyzet feloldására az Easyjet bejelentette, hogy elhalasztja 24 megrendelt példány átvételét, és rendkívüli közgyűlést hívnak össze.
Bár még nem tudni, hogy mikor indulhat újra a légiközlekedés, az Air Baltic már felvázolt egy tervet. A Flightglobalnak nyilatkozva Martin Gauss vezérigazgató azt mondta, igyekeznek megtartani a leállás előtti hálózatot, de a járatsűrűség sokkal kisebb lesz.
Először öt A220-ast fognak ismét üzembe állítani, amelyekkel 12 célállomásra közlekedne majd a légitársaság. Mivel a Dash 8-asok és a Boeing 737-esek távoznak az aktív flottából, az Air Baltic legfeljebb teljes kapacitása 60 százalékát tudja egyelőre visszaépíteni ebben az évben.
