Megtámadta a 727-esekre kiadott légialkalmassági direktívát az amerikai repülőgépgyártó, mivel véleményük szerint az előírt módosítás felesleges költségekbe veri az üzemeltetőket.
Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) légialkalmassági direktívája alapján módosítani kell a törzsbe épített kiegészítő üzemanyagtartályokkal szerelt Boeing 727-es példányokat.
Az FAA szerint a üzemanyag mennyiségét mérő rendszer kialakítása miatt egy esetleges elektromos hiba felrobbanhatja a tartályt, amely egyben a repülőgép elvesztésével is járhat.
A Boeing három érvvel is megtámadta a javaslatot, azonban az FAA mindegyiket elutasította.
A Boeing állítása szerint kockázatelemzése alapján nem áll fenn az említett veszély, ám az FAA ellentétes következtetésre jutott a beérkezett dokumentumok alapján: a Boeing korábban saját maga is különösen tűzveszélyes kategóriába sorolta a kérdéses tartálytípust.
Azaz egy tartályon belüli vezeték sérülése és egy tartályon kívüli keletkezett rövidzárlat – amely felforrósítja a vezetéket – gyújtóforrássá válhat a tartályon belül.
A 727-es típus rendszerének kialakítása hasonló az 1996-ban katasztrófát szenvedett TWA 800-as járatot teljesítő 747-es üzemanyagmennyiség-mérőjéhez.
Mivel az NTSB jelentése alapján a baleset legvalószínűbb oka az üzemanyagtartály felrobbanása volt a fent említett hibák miatt, ezért az FAA továbbra is szükségesnek tartja a direktíva kiadását.
Az amerikai gyártó az alacsony érintettséget is felhozta a direktíva kiadása ellen, ugyanis 272 példányba építették be ezt a kiegészítő üzemanyagtartályt, ezek közül mindössze hat üzemel az FAA hatáskörébe tartozóan. A Boeing szerint ráadásul ez a szám tovább is fog csökkenni a gépek öregedése miatt.
Az FAA szerint azonban a kockázat felmérésekor nem csak az amerikai lajstromban lévő példányokat kell figyelembe venni, az ICAO előírásai alapján minden legyártott Boeing 727-esért felelős az amerikai hatóság.
A gyártó további érvelése, hogy egy rejtett hiba fennállása rendkívül ritka az üzemanyagszint-mérő kialakítása miatt. Ezt arra alapozzák, hogy elektromos hiba esetén a rendszer hibás értéket jelezne a pilótáknak, így az valójában nem maradhat rejtve.
A fenti állítás azonban szembemegy a Boeing egy korábbi iratával, amely szerint nem lehet rendkívül ritkának tekinteni egy üzemanyagtartályban lévő rejtett hiba előfordulását. Ennek tisztázása során a gyártó újból megerősítette ezt az állítást, ráadásul a rendszer csak szokatlan értéket, vagy egyszerűen nullát jelezne, amely nem egyértelműsíti a hiba valódi okát.
A Boeing továbbá kérte a költség felülvizsgálatát, amely a flotta kis mérete miatt szerintük aránytalan, bár javaslatot nem mellékeltek. Így az FAA nem változtatott az ezen okból amúgy is túlbecsült ráfordítás mértékén, a javítás költsége a 737-es és 747-es típusok hasonló módosításához lesz mérhető.
A határidő sem elegendő a gyártó szerint arra, hogy az üzemeltetők saját megoldást dolgozzanak ki, a Boeing pedig megkeresés hiányában eddig nem foglalkozott a problémával. A hatóság szerint viszont minden szükséges információ rendelkezésre áll, hogy határidőre megfeleljenek a direktíva követelményeinek, de nem zárkóznak el egyéni elbírálás alapján a határidő kitolásától.
A fentiek alapján a Boeing szerint a direktíva nem támogatja a repülésbiztonság ügyét, ráadásul csak felesleges költségekbe veri a légitársaságokat. Mivel az FAA ezzel továbbra sem ért egyet, a légialkalmassági direktíva 2020. február 4-én hatályba lép és az üzemeltetőknek egy évük lesz rá, hogy módosítsák az üzemanyagmennyiség-mérő rendszert, vagy kiiktassák a kiegészítő üzemanyagtartályt.
