Az északnyugat-iráni Tabrizból Hamburgba indítana járatot a helyi Qeshm Air, de ha megkapja az engedélyeket, Brüsszelbe, Párizsba, Kölnbe, Amszterdamba és Stockholmba is. Egy viszonylag jól értesült iráni portál szerint pedig az Iran Air a közeljövőben 19 európai gyártmányú repülőgéphez juthat hozzá, köztük ATR-ek, A320-asok és A330-asok volnának. A Boeing üzletét pedig egy törvényjavaslat fenyegeti, amely megtiltaná az amerikai bankoknak, hogy iráni pénzügyi manővereket finanszírozzanak.
Zöld utat kapott az Airbus és a Boeing iráni üzlete
Amerikai képviselők aggódnak a Boeing iráni ügylete miatt
Miután megkapta az európai üzemeléshez szükséges engedélyeket, az iráni Qeshm Air ügyvezetője azt mondta a ch-avitation.com portál cikke szerint, hogy Hamburgba indítanának elsőként járatot, az északnyugat-iráni Tabriz városából. A félhivatalos Fars hírügynökségnek adott interjúban Mahmúd Sekarabi hozzátette: ha megkapják a további engedélyeket, akkor Brüsszel, Párizs, Köln/Bonn, Amszterdam és Stockholm is szerepel a terveikben.
A járatokat feltehetően a Qeshm Air A320-asai vagy A300-600R típusainak valamelyike repülné. A portál beszámolója emlékeztet arra is, hogy jövőre A330-asokat kaphat a légitársaság.
Az ügyvezető korábban azt nyilatkozta, hogy hat és nyolc éves kor közötti repülőgépeket lízingelnének.
Az Iránnal szembeni nemzetközi szankciók feloldását követően az ország kezd visszakapcsolódni a globális gazdaságba, állami vezetők mind az Airbustól, mind a Boeingtől több mint száz-száz repülőgépet rendeltek. Ezt kihasználva a Qeshm Air is venne repülőgépeket közvetlenül a gyártóktól. Koros flottájában jelenleg Fokker 50-esek, ARJ-85-ösök és -100-asok is közlekednek.
Az Aviationiran.com helyi hírportál pedig a közelmúltban sorra arról adott hírt, hogy jelentős légitársaságok egymás után jelentik be járatindításaikat. A KLM, a Lufthansa-csoport több tagja, az Air India Express és a Korean Air is vagy bővíti meglévő, főleg teheráni járatait, vagy újraindítják a megszüntetett útvonalaikat, esetleg teljesen újakat nyitnak. Így nem csak az iráni főváros, hanem Siráz, Iszfahán és más fontos célállomások is visszakerülnek a nemzetközi térképre.
Az Iran Air nemsokára 4 darab ATR-t, 5 darab A320-ast, 1 példányt az A321-esből, valamint 9 darab A330-ast vehet át
– írta most az Aviationiran.com az egyik twitter-üzenetében.
Ahogy arról már az AIRportal.hu is beszámolt, az Airbus a közelmúltban megkapta az első kontingensre az engedélyeket (a folyamat gyorsítása érdekében tagolják az ügyletet), de erről kevés részletet lehetett tudni.
Sötét felhők a Boeing üzlete fölött
Az amerikai gyártó, a Boeing is megállapodott az idén Iránnal, több mint száz repülőgépről. Korábban arról lehetett olvasni, hogy miután az exportengedélyt megkapta (az Airbusszal együtt), a finanszírozást is sikerül rendezni. Az AIRportal.hu is írt arról, hogy egy japán és egy amerikai bank együttműködésével oldanák meg a szállításokat, hiszen bár a gazdasági szankciók nagy részét feloldották Iránnal szemben, a pénzügyi korlátozások java még érvényben van, bár szándék van ezek megszüntetésére is, úgy tudni.
A USA Today című lap online kiadása azonban a napokban azt közölte:
a képviselőház egyik bizottsága a napokban tárgyal majd egy republikánus képviselő törvényjavaslatáról, amely véglegesen megtiltaná a Boeing 25 milliárd dollárosra becsült iráni ügyletének finanszírozását.
Az AIRportal.hu is megírta: néhány parlamenti tag aggódik amiatt, hogy amerikai pénzügyi manőverek történjenek a terrorizmus finanszírozásával vádolt Iránnal. Most a bizottság amúgy azt mérlegeli, miképp kerüljön egyáltalán a képviselőház elé a javaslat.
A cikk szerint kérdés, hogy a kormányváltás időszakában általánosan „béna kacsaként” működő törvényhozáson átmenne-e most ez a kezdeményezés. Valamint, hogy a szenátus nem blokkolja-e, illetve Obama elnök az utolsó intézkedései egyikeként nem vétózná-e meg, hiszen egyik fő arca az Iránnal való békülésnek.
Mindemellett az is felmerül, hogy van-e értelme a javaslatnak, ha például a fentebb említett japán közvetítéssel nyélbe üthető egy ilyen üzlet.
Kérdés az is, hogy a leendő elnök, Donald Trump hogyan viszonyul majd az ügyhöz. A cikk szerint korábban elítélte az iráni békemegállapodást. Mivel azonban az utóbbi napokban több kampányígéretétől elfordulni látszik, lehetséges, hogy nem lép az ügyben. A Flightglobal több cikke azonban azt írja, hogy bizonytalan közeljövő elé néz főleg az amerikai repülőgépipar, a Trump szándékai körüli homály miatt.
