Messze lehet még a koronavírus-járvány vége, de a pandémia elmúltával sem lesz minden ugyanolyan a légiközlekedésben, mint régen: jelentősen megváltozhatnak az utazási szokások és a repülőterek, légitársaságok nyújtotta utazási élmény is.
A légiközlekedés a koronavírus-járvány által legjobban sújtott iparágak között van, egyelőre csak kutatások vannak arra, hogy a globális légiforgalom újjáéledése után, hosszabb távon milyen változásokra lehet számítani az utazási szokások és az utasélmény szempontjából.
Szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy az utazás jó ideig nem lesz olyan népszerű, mint az utóbbi években megszokhattuk, egyrészt az utazási kedv csökkenése, másrészt pedig a járvány negatív gazdasági hatásai miatt.
Már most sokan maradtak részben, vagy egészben munka nélkül, így kénytelenek felélni a megspórolt pénzüket, nem utazásra fogják költeni megtakarításaikat, vagy fizetésüket.
A költségcsökkentésre kényszerülő cégek átgondolhatják az alkalmazottaik üzleti utazásaival kapcsolatos politikájukat, különösen, hogy a járvány azt is bebizonyította, hogy sok mindenre megoldást jelenthetnek a digitális technológiák a költséges üzleti megbeszélések, tárgyalások, tréningek helyett.
Főleg a fapadosok forgalmát érintheti érzékenyen, ha visszaesik az Európai Unión belüli munkavállalási célú, gyakori ingázás, vagy a létfontosságú utazásnak messze nem nevezhető hétvégi városnéző kiruccanások, city breakek.
A turisztikai szektor, a légitársaságok és a repülőterek közös küldetése lesz az ügyfelek bizalmának visszaszerzése és az utazási kedv felélesztése, ennek érdekében az eddiginél is nagyobb összegeket kénytelenek reklámozásra és marketingre költeni, valamint új ösztönzőket kitalálni.
Ha vége is lesz a járványnak, az emberek közötti távolságtartás hosszabb távú sztenderd maradhat
– világít rá tanulmányában a Future Travel Experience.
A repülőtereken és repülőjáratokon sok ember zsúfolódik kis helyre, ezért különösen nagy kihívást jelent majd az alkalmazkodás ehhez az új igényhez.
Változhatnak a járatok beszállítási módszerei, elkerülendő a tumultust a beszállítókapunknál, és a fedélzeten is. Ebben akár a légitársaságok mobilapplikációin belül működő virtuális sorképző alkalmazás is segíthet, amely értesítést küld az utas okoseszközére, ha az ő üléssora következik a beszállításkor.
A check-in csarnokban, a biztonsági ellenőrzésnél és a kapunál a sorban állás lerövidítése, illetve a terminálok zsúfoltságának elkerülése nem kis feladat a reptereknek. Gyorsulhat a digitális, önkiszolgáló alkalmazások, mint az automatikus check-in, vagy az önkiszolgáló csomagfeladás terjedése.
A repülőgépeken a legtöbb esetben nem oldható meg az utasok közötti távolságtartás, de plusz díj befizetése mellett előtérbe kerülhetnek az olyan lehetőségek, mint az Aer Lingus tavaly bevezetett Aer Space nevű prémium terméke, amelynek pont ez a koncepciója. Az azonos foglalási kódon utazó családokat, csoportokat a plusz bevétel reményében szándékosan szétültető légitársaságoknak viszont el kell gondolkozniuk gyakorlatukon.
A kutatás szerint a digitalizáció az eddigieknél is nagyobb szerepet kaphat, az iparágnak gyorsabb lépéseket kell tennie.
A légiközlekedési szektorban hatalmas létszámleépítések mennek végbe, ezért a kevesebb munkaerőt igénylő technológiák, az automatizálás, a robotika és a biometrikus eszközök vonzereje erősödhet.
Az iparág szereplői eddig is kiemelt figyelmet fordítottak ezekre a technológiákra, számtalan cikkünk jelent meg a témában.
Elképzelhető, hogy az utasok a jövőben lehetőleg minél kevesebb felületet szeretnének megérinteni, és minél kevesebb dolgozóval szeretnének kapcsolatba lépni. Ezért a különböző folyamatok automatizálása és az érintésmentes technológiák bevezetése kiváltképpen fontos szerepet kaphat.
Emellett új típusú digitális személyazonosító okmányokat fejleszthetnek ki, amelyek segítenek annak meghatározásában, hogy az utas más személyek számára egészségügyi kockázatot jelent-e.
Az okostelefonok használata még fontosabbá válhat: elképzelhető, hogy a későbbiekben a fedélzeti szórakoztatórendszert is a saját eszközről lehet majd irányítani, elkerülve az idegen felület érintését, vagy akár a légiutas-kísérőktől is így lehet majd segítséget kérni, a személyes interakciók számát csökkentve. A légitársaságoknak számára ez újabb lehetőségeket is hordozhat, ugyanis ezáltal népszerűvé tehetik saját mobiltelefonos alkalmazásukat, amely fontos reklámfelület is egyben.
Változhat a repülőgépeken felszolgált ételek és italok köre is, azok felszolgálásának módja, előnybe kerülhetnek az előre csomagolt, minél akár a készítés során, akár a fedélzeti felszolgáláskor minél kevesebb emberi érintkezést kívánó élelmiszerek.
Módosíthatnak a higiéniai sztenderdjeiken a légitársaságok és a repülőterek is, a járvány miatt bevezetett gyakoribb fertőtlenítés, gondosabb takarítás, illetve a kihelyezett kézfertőtlenítő szerek akár hosszabb távon is beépülhetnek a légiközlekedés mindennapjaiba.
A közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, hogy az együttműködés kulcsfontosságú. A légitársaságoknak és a repülőtereknek egymással és más iparági szereplőkkel össze kell fogniuk annak érdekében, hogy tervek legyenek a járványok hatásának kezelésére. Remélhetőleg ez hosszú távú trend lesz, amely az egész iparág számára előnyös. Az is elképzelhető, hogy eddig versenytársnak számító légitársaságok közösen lépnek fel a krízis hatásainak csökkentése érdekében.
Egyelőre csak találgatni lehet, hogy hosszú távon milyen hatásai lesznek a koronavírus-járványnak a légiközlekedésre, de annyi bizonyos, hogy az utazás iránti igény vissza fog térni. A kérdés inkább az, hogy mikor: valószínűleg hosszú folyamat lesz, és a járvány megszűnése után sem lesz minden pontosan ugyanolyan, mint előtte.
