Lezárult a hét napos kollektív munkaügyi vita a Budapest Airportnál, de nem született megállapodás a munkaadó és a munkavállalók érdekképviseletei között.
A Budapest Airport lapunk kérdésére arról tájékoztatott, hogy az elmúlt egy hét folyamán kollektív munkaügyi vita keretében több alkalommal is egyeztetett a bérekről a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel,
az egyeztetések azonban megállapodás nélkül zárultak.
A repülőtér üzemeltetőjének álláspontja szerint a munkavállalók bére az elmúlt években dinamikusan nőtt, a vállalat juttatási csomagja versenyképes és megfelel a munkaerőpiaci igényeknek.
A szakszervezetek elégtelennek tartják a munkáltató által egyoldalúan végrehajtott 4 százalékos alapbéremelést – derült ki a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESz) közléséből, amely hozzátette, hogy az érdekképviseletek
a következő napokban döntenek a további lépésekről.
Amint korábban megírtuk, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet, a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete, valamint a Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete egy héttel ezelőtt kezdeményezett kollektív munkaügyi vitát a BUD-csoport munkáltatóival (a Budapest Airport Zrt. és leányvállalatai, a BUD Security Kft. és a RÜK Kft.). Az ügy előzménye, hogy február 19-én megállapodás nélkül zárult a Budapest Airport Zrt. és leányvállalatainak munkavállalóit képviselő szakszervezetekkel január végén megkezdett bértárgyalás.
A szakszervezetek korábbi közlése szerint a munkavállalók visszamenőleg, 2025. január 1-től minimum 10 százalékos, de legalább 100 000 Ft/hó, a RÜK Kft. esetében 15 százalékos béremelést, igazságos seniority- és bónuszrendszert, a képzési feladatokat ellátó kollégák számára oktatói bérpótlékot, egyhavi munkabér összegének megfelelő karácsonyi jutalmat és az előző évi nyereségből minimum nettó 150 000 forintos bónuszt követelnek. Emellett, különös tekintettel az ergonómiai és pszichoszociális kockázatok csökkentésére, a munkakörülmények javítására szólították fel a vállalatcsoportot.
A szakszervezet korábbi közleményében kilátásba helyezte, hogy ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, végső eszközként megnyílik a munkavállalók joga a sztrájkra.
