A Liszt Ferenc reptérre a mellette futó vasútvonalból kiágazó és visszatérő sínpálya vezet majd, de külön üzemeltetésben működtetnék, a gyorsforgalmi út fejlesztését jövőre kezdenék, a 3-as terminál pedig 2034-35-re készülhet el, emellett az állam egy közös holdingba szervezi a légiközlekedéssel foglalkozó magyar vállalatokat.
Október 27-én sajtótájékoztatón ismertette Lázár János építési és közlekedési miniszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás vasúti kapcsolatának megvalósításával és a közúti elérhetőség fejlesztésével kapcsolatos terveket és célkitűzéseket.
Nagy Márton elmondta, hogy a repülőtéri vasútvonalat 1 milliárd eurós (kb. 400 milliárd forintos) beruházással, koncessziós formában építik meg.
A vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak, majd Monornál csatlakoznak vissza az országos vasúthálózatba. A nemzetközi tendert még az idei évben kiírják, a projekt piaci finanszírozással valósul meg, az építést, valamint az üzemeltetést is a tenderen nyertes konzorcium végzi majd.
A fejlesztésben Kőbánya és Monor között egy új, 27 kilométer hosszú, két vágányos, akár 160 km/h sebességre képes vasúti pálya épül, amely a Csévéző útnál lép be a légikikötő területére, majd 2-3 kilométeres szakaszon a föld alatt halad, a reptéri állomás is a mélyben lesz.
A Nyugati pályaudvarról mintegy 15-20 perc lesz a menetidő a repülőtérig, a jegyár pedig 3-4 ezer körül alakul majd, amely jóval alacsonyabb a jelenlegi taxiköltségeknél – tette hozzá Nagy Márton.
A miniszter kiemelte, hogy a 3-as terminál alapkőletétele 2026 márciusában történik meg és ütemesen 8 év alatt épül meg 1 milliárd eurós (kb. 400 milliárd forintos) befektetéssel.
Az új terminál megnyitásával 2034-35-re évi 40 millióra bővül, azaz a mostanihoz képest megduplázódik a repülőtér éves utaskapacitása. A kormány célja, hogy a repülőtéri vasút is erre az időpontra készüljön el.
Lázár János pedig azt jelentette be, hogy 500 millió euróból (kb. 200 milliárd forintból) fejlesztik a repülőtér közúti megközelíthetőségét is, az Üllői út külső része és a légikikötő között.
A 12 kilométer hosszú, 2×3 sávosra tervezett gyorsforgalmi és a kapcsolódó fejlesztések 2028 végére készülhetnek el: a kiviteli tervek véglegesítése már zajlik, várhatóan 2026 első félévében születhet engedély, majd 2-2,5 évig tart az építkezés, a beruházáshoz mintegy 260 ingatlant kell kisajátítani, és a belterületi szakaszon kerékpárút is készül.
Nagy Márton kitért arra is, hogy az állam megalakítja az Aviatika Holdingot, amelybe több állami tulajdonban lévő, légiközlekedéssel foglalkozó vállalat kerül be. A Budapest Airport mellett a HungaroControl, valamint a debreceni és a sármelléki repülőtér is a holding irányítása alá kerül.
A miniszter hozzátette, hogy a kormány nem tett le a dedikált vidéki cargo repülőtér megvalósításáról, középtávon a növekvő budapesti utasforgalom ugyanis indokolttá teszi azt, hogy a légiáru szállításra egy másik repülőteret fejlesszenek, de erről még folynak az egyeztetések az üzemeltető Vinci Airports-szal is, illetve a helyszín kijelölése sem történt meg.
Amint korábban megírtuk, október elején jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely megteremti a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának koncessziós formában történő megvalósításához szükséges eljárásjogi kereteket.
Korábban két terv futott párhuzamosan a repülőtér kötöttpályás vasúti kapcsolatának megvalósítása tekintetében, az egyik a Keleti pályaudvarról induló és a légikikötő kettes terminálja előtt végződő, a meglévő infrastruktúrától függetlenül kiépülő gyorsvasút volt. A másik pedig a Nyugati pályaudvarról induló meglévő fővonalat használva, egy részben föld alatt futó leágazással kötötte volna be az országos vasúthálózatba a repülőteret, amely Monornál csatlakozott volna vissza a fővonalra. Utóbbi, 2019 eleji terv szerint az állomást a Holiday parkoló alá tervezték.
