Az új közlekedési tárca legfontosabb céljai közé tartozik a budapesti repülőtér bekötése az országos vasúti hálózatba, a terminálfejlesztés elindítása és a vidéki repülőterek életben tartása – hangzott el a miniszterjelölt hétfői parlamenti meghallgatásán.
Az Országgyűlés Közlekedési és Beruházási Bizottsága előtt tartott expozéjában és kérdésekre adott válaszaiban Vitézy Dávid stratégiai jelentőségűnek nevezte a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér országos vasúti hálózatba integrálását, hasonlóan az amszterdami, brüsszeli vagy zürichi repülőtérhez.
Olyan kapcsolat épülne ki, amely nemcsak Budapest központjából, hanem a vidéki nagyvárosok felől is közvetlen eljutást biztosítana a repülőtérre – tette hozzá Vitézy.
Mint emlékeztetett rá, a tervek szerint a mai kétvágányos 100-as fővonal mellé Kőbánya-Kispesttől megépül egy harmadik és negyedik vágány, amely Szemeretelep térségében kiágazva halad tovább, a légikikötő futópályái között. A repülőtéri állomás a föld alatt lenne a mai Holiday parkoló területén, a vágányzat aztán az M0-ást keresztezve és Vecsést elkerülve Monornál csatlakozna vissza a fővonalba.
Hozzátette: a tervek és az engedélyek 9 éve készen vannak, ugyanakkor az állam még nem rendelkezik a vasúti kapcsolat megvalósítására vonatkozó szerződéssel. A projekt száz éve a legnagyobb zöldmezős vasúti nyomvonal-építést jelenti Magyarországon.
Az uniós források hazahozatalától és sok más kérdéstől is függ, hogy a vasútvonal az előző kormányzat által kidolgozott koncessziós logika mentén, vagy másként valósul-e meg.
A budapesti repülőtérre kitérve kijelentette, hogy a Budapest Airport európai összevetésben is egy rendkívül jól fejlődő repülőtér, itt a terminálfejlesztéseket el kell kezdeni.
A közlekedési tárcához tartoznak majd a vidéki repülőterek is, ahol egészen más problémák vannak, gazdasági értelemben ezek a légikikötők jelenleg szenvednek, életben tartásuk nagy feladat lesz az állam számára anyagi szempontból – hangsúlyozta.
A miniszterjelölt szerint a nagyszabású közlekedési beruházások megvalósításához kulcsfontosságú az európai uniós források hatékony lehívása, és az átlátható közbeszerzési rendszer biztosítása. A parlamenti bizottság 6 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett támogatta kinevezését.
