Az utazók 42 százaléka döntött már úgy, hogy inkább nem indul el, mert túl stresszesnek ítélte az utazás várható körülményeit – derül ki a SITA légiközlekedési informatikai szolgáltató 24 országban több ezer fő megkérdezésével végzett felméréséből.

A 2026 Passenger IT Insights című kutatás szerint a gyakran repülők körében még magasabb, 60 százalékos azok aránya, akik a várható stressz miatt mondtak le egy utazásról. A 30 év alattiak több mint fele szintén döntött már így. Mindkét csoport különösen nyitott a technológiai megoldásokra: a gyakori utazók 89, a fiatalabb válaszadók 86 százaléka szerint ezek enyhíthetik az utazással járó feszültséget.

A SITA vezérigazgatója, David Lavorel szerint az utasok bizonytalanságát elsősorban a késések, a sorban állás és a poggyászokkal kapcsolatos aggodalmak okozzák.

A légiközlekedési informatikai szolgáltató szerint a problémák jelentős része abból fakad, hogy az utazók nem rendelkeznek információval arról, mi történik a következő lépésben.

A technológiai fejlesztések, köztük a valós idejű tájékoztatás és a mesterséges intelligencia alkalmazása viszont segíthet visszaszerezni az emiatt elveszített utasokat.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Fotó: AIRportal.hu

A légitársaságok, repülőterek, földi kiszolgálók és határőrizeti szervek közötti hatékonyabb adatmegosztás lehetővé tenné, hogy az utasok időben értesüljenek a változásokról.

A megoldások között a mobiltelefonokra küldött értesítések, a repülőtéri kijelzőkön megjelenő valós idejű várakozási és gyaloglási idők, valamint az utazás teljes folyamatát követő mesterségesintelligencia-alapú rendszerek szerepelnek.

A megkérdezettek 40 százaléka szívesen fogadna valós idejű tájékoztatást AI-alapú szolgáltatástól.

A friss kutatás szerint a repülőtéri stressz is jelentősen nőtt: a válaszadók harmada már szorongást érez a terminálokon, ami háromszorosa a 2023-as felmérésben kimutatott aránynak. A SITA szerint a rövidebb sorban állás, valamint a beszállókapu nyitásáról és az oda vezető útról szóló pontos információk nemcsak csökkenthetik a feszültséget, hanem több időt hagyhatnak az utasoknak a repülőtéri üzletek, éttermek és várók igénybevételére is.

A felmérés az Egyesült Arab Emírségek példáját is kiemeli: ott az utasok 77 százaléka használ technológiai megoldásokat a határellenőrzésnél, és mindössze 13 százalékuk számolt be negatív tapasztalatokról. A teljes mintában ez az arány 37 százalék volt.

Lavorel szerint az utazási élmény javítása közvetlen üzleti előnyökkel is járhat a légitársaságok és a repülőterek számára, mivel a nyugodtabb utasok nagyobb eséllyel foglalnak újra, és több időt töltenek a terminál szolgáltatásainak igénybevételével.