Az idei nyári menetrend életbelépésével egy újabb évfordulót ünnepelt a Budapest Airport, most lett ötéves a SkyCourt, a 2. Terminál központi csarnoka. Az összesen 24 000 négyzetméter alapterületű épületet nagyon hamar megszerették az utasok, a benne rejlő építészeti és használati előnyök pedig az üzemeltető Budapest Airport számára is bizonyítottak.
A Budapest Aiport lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint az épületet Tima Zoltán Ybl-díjas építész és a KÖZTI tervező csapata formálta meg betonból, üvegből és acélból. A 24 000 négyzetméteres csarnokot a Budapest Airport építtette 2009 és 2011 között, méghozzá a tervezett mintegy 100 millió eurós (kb. 31 milliárd forintos) költségkereten belül és a kitűzött határidőre. A különleges építkezés fővállalkozója a szegedi központú KÉSZ Építőipari Zrt. volt, amelynek kecskeméti acélipari üzemében készültek a SkyCourt egyenként 70 méteres fesztávolságú és darabonként 70 tonnás tetőszerkezeti tartóelemei. Ezeket az elemeket annak idején egy-egy éjszakai műszakban emelték a helyükre, egyszerre három toronydaru szinkronizált mozgatásával. A SkyCourt tervezői és építői azóta számos hazai és nemzetközi elismerést is kaptak kiváló munkájuk elismeréseként.
A SkyCourt csarnokában az átadás óta nem kevesebb, mint 21 millió utas fordult meg, vásárolt az üzletekben vagy étkezett a kávézók és éttermek valamelyikében.
“Az elmúlt öt évben a SkyCourt a gyakorlatban bizonyította különleges értékeit mind az utasok, mind pedig a repülőtér számára.” – jelentette ki Stephan Schattney, a Budapest Airport Műszaki Központjának igazgatója, aki az első kapavágástól a szalagátvágásig végig irányította a SkyCourt megépítését. Hozzáfűzte: “bár az elmúlt években néha alapvető változások történtek a légiközlekedésben, a SkyCourt a benne rejlő sokféle használati és különleges építészeti értékeknek köszönhetően hozzásegített bennünket ahhoz, hogy megfelelően válaszoljuk a kihívásokra. Az épület nyitottsága miatt az utasok szinte azonnal otthonosan mozognak a SkyCourtban, betekinthetnek az üveghomlokzaton keresztül a repülőtér egészének életébe, nyomon követhetik a futópályákon a le- és felszálló gépek forgalmát. Az épület pontosan teljesítette küldetését: egyedi és emlékezetes képviselője nemcsak Budapestnek, hanem az egész magyar légiközlekedési iparágnak.”
