A Sínai-félszigeten lezuhant orosz repülőgép fekete dobozainak vizsgálata, összevetve a szerencsétlenség helyszínen talált nyomokkal, valamint a nyomozók tapasztalataival, „nyomatékosan alátámasztja” azt a feltételezést, hogy merénylet történt – erősítette meg pénteken a francia hírügynökség és a France2 közszolgálati televízió kairói tudósítója.
A repülési adatokat rögzítő fekete doboz (Flight Data Recorder) vizsgálata és a pilótafülkében rögzített hangok (Cockpit Voice Recorder) azt jelzik, hogy műszaki téren és a pilóták közötti beszélgetésben is „minden rendben volt” a repülés 24. percéig, amikor is mind a két fekete doboz hirtelen abbahagyta a működését. Ez pedig annak a jele, hogy nagyon hirtelen történt, robbanásszerű volt a kabinnyomás csökkenése – közölte egy meg nem nevezett forrás az AFP hírügynökséggel.
A forrás szerint nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy technikai meghibásodás vagy tűz okozott robbanást, mert a jelzőberendezések szinte biztosan jeleztek volna valamit, mielőtt leálltak, és a pilóták is utaltak volna rá.
Ilyen okokból „elvileg lehetséges egy véletlenül és hirtelen bekövetkezett robbanás, de a valóságban nagyon kicsi a valószínűsége” – vélte a forrás, aki szerint egy repülőgép olyan hirtelen nem áll le repülési magasságban, mint ahogy azt az adatok mutatják, kivéve, ha hirtelen robbanás történik.
Megszigorítják a Közel-Keletről az Egyesült Államokba tartó utasszállító járatok ellenőrzését az orosz repülőgép minapi egyiptomi tragédiáját követően – közölte pénteken Washingtonban Jeh Johnson amerikai belbiztonsági miniszter.
A „bizonyos repülőtereket érintő”, „átmeneti” és „elővigyázatosságból bevezetett”, „látható és nem látható” intézkedések egyebek között kiterjednek a fedélzetre felvitt csomagok szigorúbb átvizsgálására. Amerikai belbiztonsági tisztségviselők nem bocsátkoztak részletekbe sem az érintett repülőterekkel, sem pedig a konkrét intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket az Egyesült Államok közlekedésbiztonsági hatóságának (TSA) vezetője dolgozott ki. Barack Obama amerikai elnök és más amerikai tisztségviselők nem zárták ki annak lehetőségét, hogy pokolgép lehetett a szerencsétlenül járt orosz utasszállító fedélzetén.
A témával foglalkozó internetes oldalak szerint a kabinnyomás robbanásszerű csökkenése kevesebb mint fél másodperc alatt következik be, azonnali károsodásokat okozva a tüdőben és a repülőgép szinte azonnali szétesését eredményezve. Ezzel magyarázható, hogy a roncsok és a holttestek nagyon kiterjedt térségben szóródtak szét a Sínai-félszigeten. Egy légügyi szakértő szerint a kábelek, amelyek a repülés adatait rögzítő jelzőszerkezeteket kötötték össze a berendezés különböző részeivel, azonnal leszakadtak, a fekete dobozok ezért „némultak el” azonnal a robbanás után.
A France2 közszolgálati televízió értesülése szerint a fekete dobozok vizsgálatának eredményét szombaton tervezik hivatalosan bejelenteni az egyiptomi hatóságok.
A tervezett huszonkilencből mindössze nyolc repülőgépet tudnak indítani pénteken Sarm-es-Sejk városából Nagy-Britanniába azokkal az utasokkal a fedélzeten, akik a múlt héten történt légi katasztrófa miatt rekedtek Egyiptomban – közölte Hoszám Kamál, a polgári légi közlekedésért felelős egyiptomi miniszter.
A tárcavezető a korlátozásokat azzal indokolta, hogy a „brit légitársaságok megtagadták az utasok csomagjainak hazaszállítását”, a Vörös-tenger partján fekvő üdülőközpont repülőterének termei viszont nem adnak lehetőséget 120 tonnánál több visszamaradt csomag tárolására.
Hozzátette, hogy még pénteken elindítanak egy teherszállító repülőgépet a hátrahagyott csomagokkal, annak érdekében, hogy azok ne hátráltassák az egyéb nemzetközi és belföldi járatokkal kapcsolatos ügymenetet. A miniszter hangsúlyozta: „Egyiptom a legmesszemenőbbekig együttműködik a brit féllel a légikikötő kapacitásainak és a világ összes repülőterére vonatkozó biztonsági előírásoknak a figyelembevétele mellett”.
Kamál közleményében arra az előző esti londoni bejelentésre utalt, amely szerint a fokozott biztonsági intézkedések részeként csak a kézipoggyászokat engedik fel a hazatérő járatokra – hasonlóan a holland KLM-hez, amely még a kairói repülőtérről is csak csomagjaik nélkül engedte fel az utasokat egy hazatérő gépére. A honlapján megjelent értesítés szerint a KLM döntését „elővigyázatosságból, belföldi és nemzetközi értesülések alapján hozta”.
Röviddel az egyiptomi tárcavezető felszólalása előtt a brit Easyjet egy közleményt jelentetett meg honlapján, amely szerint az „egyiptomi hatóságok meghiúsították a több száz brit turista hazarepítését célzó terveket”. Erre reagálva Nagy-Britannia egyiptomi nagykövete – a várakozó turistáktól zsúfolt sarm-es-sejki repülőtéren az újságírókhoz szólva – cáfolta, hogy az egyiptomi hatóságok megakadályozták volna a brit gépek berepülését.
A Sarm-es-Sejkben rekedt mintegy 20 ezer brit állampolgárból a kora délutáni órákig 359-et tudtak kirepíteni az Easyjet két járatával. Az egyiptomi kormány számos tagja élesen bírálta London „elhamarkodott” döntését, amellyel átmenetileg leállította a légi forgalmat Nagy-Britannia és Sarm-es-Sejk között. David Cameron miniszterelnök magyarázata szerint „hírszerzési értesülések alapján valószínűbb az, hogy terrorcselekmény okozta a katasztrófát, mint az, hogy nem”.
Az észak-afrikai ország elnökével együtt éppen Londonban tartózkodó egyiptomi külügyminiszter, Számeh Sukri is csalódottságának adott hangot, mondván: „azt reméltük, hogy megvárják a vizsgálatok eredményeit, és nem vetítik előre az eseményeket”. Egyiptom gyengélkedő gazdasága jelentősen függ az idegenforgalomtól, amelynek egyik legfőbb célpontja a Vörös-tenger partján fekvő Sarm-es-Sejk.
