A többmotoros, elektromos gépekkel végzett személyszállítást helyezi előtérbe az Uber az autonóm drónokkal végzett csomagszállítás helyett, mert előbbi projekt technikai megvalósítása jóval egyszerűbb.
Mark Moore, az Uber légi rendszerekért felelős mérnök-igazgatója a kaliforniai Heli-Expo szakkiállításon azt mondta: az első lépés az elektromos meghajtású, többmotoros, helyből felszálló gépekkel (eVTOL) végzett utasszállító repülések megvalósítását helyezi előtérbe a vállalat – írta meg a Flightglobal.
Az Ubernek több partnerségi megállapodása is van ilyen eszközök fejlesztésével, gyártásával foglalkozó cégekkel. Első körben Hyundai-jal közösen fejlesztett gépekkel „Uber Air” néven 2023-tól tervezik a szolgáltatás elindítását Dallasban, Los Angelesben és az ausztráliai Melbourne-ben.
A pilótás, emberes repülésekkel előkészítik, hogy majd valamikor „a hátsó kertekbe” kézbesítsenek csomagokat autonóm eszközökkel.
Moore hozzátette, ezek gyakorlati alkalmazása most még a jogszabályi környezet miatt is bonyolult, főleg, ha utasszállításról van szó. Azonban, ha minden gépen – amik ebből következően nagyobb méretűek is – pilóta ül, máris minden egyszerűbbé válik.
Ezzel együtt viszont gyakorlati tapasztalat is gyűjthető az elektromos meghajtású, a hagyományos gépektől eltérő repülőeszközök üzemeltetésében, ami előnyt jelenthet a későbbiekben, az Uber Eats kísérleti kiszállítási projektben is használt, részlegesen vagy teljesen automata drónos csomagszállítási rendszerek széleskörű kiterjesztésében.
Ezen a területen viszont máris két versenytárssal kell számolnia az Ubernek: a Google start-up cége, a Wing és a UPS máris tesztüzemek lebonyolításába kezdett az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) jóváhagyásával, és a többi csomagküldő cég is foglalkozik fejlesztésekkel. Ezek a tapasztalatgyűjtés mellett az új, gyakorlatban is betartható szabályozások kidolgozásához is kellenek.
Az autonóm, mesterséges intelligencián alapuló rendszerek nagy előnye a fontosabb iparági szereplők szerint az, hogy nagyobb gépekbe építve, több eszköz vezérlésekor kiküszöbölhetik az emberi hiba lehetőségét, és rossz – például zord időjárási – körülmények között is üzemeltethetők ésszerű korlátok között.
Ezzel egy időben viszont kérdéses, miként integrálhatók a pilóta nélküli járművek a légtérbe, hogyan tudnak együttműködni, vagy hogyan lehet elkülöníteni őket az ember vezette, hagyományos eszközöktől és légiforgalomtól. Erre egyelőre nincs nemzetközileg egységes javaslat.
