Az Emirates Boeing 777-esével 2016. augusztusában, Dubajban történt baleset a hatóság szerint azért következett be, mert a pilóták nem ismerték teljes körűen a fedélzeti rendszerek működését, a gyártói utasítás és a képzés sem tért ki eléggé az átstartolásokra.
Az Egyesült Arab Emírségek Civil Repülésügyi Hatóságának (GCAA) vizsgálata szerint a pilóták nem megfelelő rendszerismerete okozta a 2016-ban Dubajban bekövetkezett balesetet, amelyben az Emirates egyik Boeing 777-300-asa teljesen kiégett – írta meg a Flightglobal.
Az eset a kivizsgálók szerint megvilágítja azt, hogy mennyire fontos a személyzetnek tisztában lennie a repülőgépek fedélzeti rendszereivel és azok működési logikájával.
A jelentés szerint az EK 521-es járat pilótái azután kísérelték meg a leszállás megszakítását és használták a robotpilóta átstartolási üzemmódját aktiváló kapcsolót, hogy a repülőgép futóművei már talajt értek. Ám ekkor kézzel kell vezérelni a hajtóműveket a gázkarokkal, mert az automatika blokkolva van.
A Boeing szerint ezzel a mechanizmussal a 777-es tervezéskor azt akarták meggátolni, hogy a pilóták véletlenül aktiválják az átstartolási üzemmódot, ha a futóművek már talajt értek, elkerülendő a túlfutást a pályán.
Az Emirates gépének személyzete azonban nem volt teljesen tisztában a gép rendszereinek működésével, különös tekintettel az átstartolással kapcsolatos berendezésekre, és túl nagy mértékben támaszkodott az automatikára. Emiatt a pilóták nem ismerték fel kellő időben, hogy a gázkarokkal a kritikus ponton túl is alapjárati fordulatszámon tartották a hajtóműveket.
A végkövetkeztetés szerint a pilóták elméleti képzésének hiányossága vezethetett a balesethez, ám a légitársaság saját képzése is az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) által elfogadott tematikán alapul, amely ezek szerint szintén nem tért ki kellő részletességgel e rendszerre.
Emellett a Boeing 777-esek üzemeltetési utasítása is csak információt közöl róla és jelzi, hogy az automatikus átstartolás nem hajtható végre, miután a futóművek talajt értek, de semmilyen további utasítással nem szolgál a hasonló helyzetek kezelésére.
Az Emirátusok légügyi hatósága ezért átfogó vizsgálat lefolytatását javasolja az FAA-nek a Boeing közreműködésével. Az amerikai repülőgépgyártónak ez alapján kellene módosítania a 777-eseken használt eljárásokat, hogy a pilóták kisebb mértékben támaszkodjanak az automatikára.
Az Emirates a 2016-os baleset óta már módosította képzési anyagát, figyelembe véve, hogy a légitársaságnál alkalmazott sztenderdek szerint, igazodva a gyártó ajánlásaihoz, a repülés minden szakaszában az automatikus tolóerő-vezérlést javasolják a pilótáknak. Ezen felül hangsúlyosabb szerepet kaptak a különböző típusú átstartolási eljárások is.
A Flightglobal másik cikke arra emlékeztet, hogy a baleset idején a pilóták felfelé szálló légáramlást tapasztaltak (előtte más gépek pedig szélnyírást), ezért nem sikerült volna a futópálya megfelelő zónájában földet érniük, és ezért döntöttek az átstartolás mellett.
A tűzoltók is hibáztak
A Flightglobal harmadik cikke szerint a kigyulladt géphez vonuló repülőtéri tűzoltóság munkájában is volt kivetnivaló, ez okozta az egyik tűzoltó halálát a lángokkal folytatott küzdelem közben. Ismert, ő a baleset egyetlen halálos áldozata, a fedélzetről mindenki ki tudott menekülni.
Az első két riasztott tűzoltóautó – a Fire 6 és Fire 10 jelű – az előírásoknak megfelelően kilencven másodpercen belül a helyszínre érkezett, és a jobb szárny kilépőéle mögé parkolva megkezdte a lángok elleni küzdelmet, az oltás parancsnoka pedig a szárny másik oldaláról, korlátozott rálátással irányította őket.
A parancsnok emiatt nem értékelte megfelelően a tűz dinamikáját, a jobb futómű-aknában kialakult lángok emiatt folyamatosan melegítették a közelükben lévő üzemanyagtartályt, aminek egyetlen jele az innen felszálló fekete füst volt.
Miután az elsőként helyszínre érkező két tűzoltóautó kimerítette tartályait, a lángok melegítette tankban lévő üzemanyag berobbant, és egy körülbelül 15 négyzetméteres panelt repített ki a gépből, ez sebesítette meg halálosan az egyik tűzoltót.
A vizsgálat végkövetkeztetése szerint a kezdetben rosszul koordinált oltás vezetett ehhez, mert a kulcsfontosságú idő egy részét gyakorlatilag elpocsékolták. Ez az oltáson dolgozók hiányos képzettségére vezethető vissza, mert a gyakorlatokon csak egyszerű tűzeseteket szimuláltak, emiatt szinte senki nem volt felkészülve egy komplex helyzet kezelésére.
