Jelentősen átalakítaná a horvát uniós elnökség a légi utasok jogairól szóló 261-es irányelvet. A kiszivárgott elképezés szerint például a hosszútávú járatoknál a mai 4 helyett 12 órás késés után járna csak kártérítés.
A kompenzációról szóló rendeletet a légitársaságok régóta támadják, mert állításuk szerint a késések és járattörlések esetén az utasoknak járó kártérítés összege sokszor több, mint amennyibe a jegy került. Arra korábbi nyilatkozatok alapján hajlandók lettek volna, hogy a jegy árát bizonyos mértéken túli késés esetén visszaadják, mert ezt méltányosnak tekintik.
El is indult a lobbitevékenység a légitársaságok részéről az unió döntéshozói felé, és a jelek szerint ennek lehet is eredménye.
Az unió az eddig szóba került változtatásokhoz képest sokkal radikálisabb eszközökhöz nyúlt a Politico által szemlézett javaslat alapján.
A módosítási elképzelés jelentősen megemelné a késés alsó határát, illetve egyes régiókat kivenne a rendelet hatálya alól.
A rövidtávú, 1500 kilométert meg nem haladó utaknál 2 helyett 5, az 1500 és 3500 kilométer hosszúságú utaknál 3 helyett 9, az ennél hosszabb utak esetén 4 helyett 12 óra késés után járna csak a kompenzáció.
Járat törlése esetén akkor lehetne kártérítést kapni, ha a légitársaság nem ajánlott fel alternatív útvonalat, illetve ha a késés mértéke eléri a fent említett értékeket. A kártérítés összege a javaslat szerint nem változna.
Fontos módosítás a javaslatban, hogy nem járna a kompenzáció akkor, ha a késés egy nem uniós légtérben közlekedő csatlakozó járaton történt.
Vagyis, ha valaki az Egyesült Államokból átszállással érkezik meg, és az út első felében, nem európai légtérben történt a késés, akkor nem kapna kártérítést.
Ugyanígy elesne a kompenzáció lehetőségétől az is, akinek a törölt járata 1 milliónál kisebb éves utasforgalmú repülőtérről indul vagy érkezik, illetve az unió külső régióiban található.
Szintén érintheti a budapesti utasokat az, hogy az államilag támogatott (PSO) járatok késése vagy törlése esetén sem kellene kompenzációt fizetni.
A Wizz Air például ilyen konstrukcióban üzemeltet több nyugat-balkáni útvonalat is, ahonnan ráadásul úgynevezett self-connect utasok érkeznek, akik saját maguk intézik az átszállást Ferihegyen. Ha ebben a formában fogadják el a javaslatot, akkor ők sem kaphatnak majd kártérítést a törölt vagy késő járat után.
