Megtartva a szabad légiközlekedés lehetőségét, a Brexit miatt új, saját Nyitott Égbolt-egyezményt kötött az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Eközben az EU felkészül arra is, ha a britek megállapodás nélkül lépnek ki az unióból, kölcsönös légijogokat kínálnának erre az esetre.
Az Európai Unióból, valamint így az unió és az USA közötti Nyitott Égbolt-egyezményből is távozva az Egyesült Királyság számára létfontosságú a zavartalan légiforgalom fenntartása az Egyesült Államokkal.
A felek több mint egy éve tárgyalnak, és szerdán sikerült is létrehozni egy új Nyitott Égbolt-egyezményt a két ország között – írja a Flightglobal.
A transzatlanti repülőforgalom legnagyobb része, az összkapacitások 29 százaléka az Egyesült Királyság és az USA között zajlik, ezért volt fontos a feleknek a megegyezés.
Ennek több mint felét a British és partnere, az American teszi ki, a második helyezett a Delta-Virgin Atlantic páros, 24 százalékkal.
A megállapodás célja, hogy az uniós Nyitott Égbolt-egyezményben foglaltak tovább éljenek, bővítve is a lehetőségeket.
Utóbbiak között van az úgynevezett hetedik szabadságjog alapján üzemeltetett áruszállító járatok engedélyezése is az Egyesült Államok közlekedési minisztériuma helyettes államtitkárának közlése szerint. Ez például azt jelentené, hogy egy USA-beli fuvarozócég járatot üzemeltethetne az Egyesült Királyságból Németországba.
Amint a Flightglobal egy nappal korábbi összefoglalója emlékeztet rá, az unió és az USA közötti Nyitott Égbolt 2008 márciusában lépett érvénybe, számos korábbi korlátozást feloldva. Addig például csak két brit és két amerikai légitársaság üzemelhetett London-Heathrow és az Egyesült Államok között.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi lett volna, ha nem sikerül megegyeznie a feleknek. Ez esetben például a korábban az American és a United mint „kivételezettek” mellé heathrow-i járatot indító Delta elhagyni kényszerülne a legnagyobb londoni repteret (a Nyitott Égbolt előtt Gatwickre üzemelt).
Mindeközben az EU is dolgozik azon, hogy a Brexit után rendezettek maradjanak a légi kapcsolatok a kontinensünkön is.
A USA-beli tárgyalásokon az EU képviselője elmondta, hogy az Egyesült Királyság a nemrég tető alá hozott megállapodással 2020 végéig a közös piac része marad. Addig pedig letárgyalhatja a légügyi megállapodásokat az egyes országokkal, amelyek így a tényleges kilépés után érvénybe léphetnének.
Azonban a napokban aláírt brit-uniós Brexit-megállapodásról még a londoni parlamentnek is szavaznia kell, és lehetséges olyan forgatókönyv, hogy ezt az országgyűlés elutasítja.
Ebben az esetben „hard Brexit” következne, azaz a monarchia 2019 tavaszán egyik napról a másikra kívül kerül az unión. Ez rendkívül sok bizonytalanságot teremt nem csak az unió és az Egyesült Királyság közötti forgalomban, de akár belföldi járatoknál is.
Az EU illetékese szerint a „hard Brexit” esetén felkínálnának az Egyesült Királyságnak bizonyos légi szabadságjogokat, természetesen viszonossági alapon.
Amint arról beszámoltunk, a Brexit körüli bizonytalanság miatt a Wizz Air brit leánycéget hozott létre – amely már javában működik -, ahogy a Ryanair is brit légijármű-üzembentartói engedélyt kért. Ellenkező előjellel pedig az Easyjet uniós – Ausztriában bejegyzett – vállalatot alapított, hogy elkerüljék az esetleges leállást.
