Az Il-96-400M új nagyhatótávolságú orosz utasszállító programjának fontos fázisa zárult le: készre szerelte a gyártó a majdani első prototípus törzsét.

Bár a program jelentős csúszásban van, egy fontos fázist kipipálhat az Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium (UAC): elkészült a majdani 001-es gyártási számú tesztpéldány törzse, a sárkányszerkezet központi eleme.

Az első Il-96-400M törzse a VASO gyárában (Forrás: UAC)

A fődarabot szeptember 18-án vontatták ki a voronyezsi VASO szerelőcsarnokából, innen szállítják át az Iljusin gyárába, ahol a végösszeszerelést kezdik el az UAC polgári divíziójának szakemberei.

Ezzel együtt a holding a közösségi médiában adta hírül, hogy az Il-96 legújabb, -400M jelű változatának szűzrepülésére a júliusban bejelentett dátumhoz képes további egy évet kell várni.

Így biztosra vehető, hogy a felújított szélestörzsű típus első példánya csak 2021-ben emelkedhet a levegőbe.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Ennek eredetileg még 2019-ben meg kellett volna történnie, a csúszásért az Iljusin tervezőiroda jelenlegi vezetője, Jurij Grugyinin júliusi nyilatkozatában egyértelműen a VASO-t okolta, amiért az nem tudta tartani az általuk kitűzött, meglehetősen ambiciózus határidőket.

A most nagy vonalakban közreadott ütemterv szerint az első prototípust ez év végére szerelik készre, ezután kezdődnek meg a fedélzeti rendszerek tesztjei és az első felszállást megelőző dinamikus vizsgálatok, például a gurulópróbák.

Párhuzamosan úgynevezett statikus tesztek is zajlanak majd, amelyeken a repülések közbeni terhelések többszörösét kell, hogy kibírja a szerkezet.

Az Il-96-400M lényegében a már létező Il-96-400T teherszállító módosított változata (Forrás: UAC)

Az orosz új generációs gépek esetében ez nem feltétlenül zökkenőmentes fázis, a jelenleg is tesztelés alatt álló MSz-21-300-as keskenytörzsű utasszállító kompozit szárnyát a terheléses teszteken kiütköző mikrorepedések miatt kellett módosítani.

Hasonló prioritást élvez az Il-96-400M programja is, kommunikációs szempontból mindenképp, mivel teljes egészében hazai gyártású alkatrészekből építik, a független és erős orosz ipar jelképeként.

A típus szárnya alá erőforrásként a legújabb, huszonegyedik századi elvárásoknak megfelelő Aviadvigatel PSz-90A1 hajtómű kerül.

Az alapváltozat sikeres fejlesztése után az UAC már tervezi különleges, a Belugákhoz hasonló, extrán nagyméretű rakományok, például az Angara rakéták részegységeinek szállítására alkalmas verzió megépítését is.