A Qantas az év végén hoz döntés arról, hogy milyen formában indítja el ultrahosszú közvetlen járatait Sydney-ből, illetve Melbourne-ből Londonba és New Yorkba.
Alan Joyce vezérigazgató szavait az Australian Financial Review idézte. Elmondása szerint először a jogi hátteret kell megteremteni, majd meg kell egyezni a munkavállalókkal és érdekképviseletekkel is, mivel ma még semmilyen feltétele nincs meg annak, hogy 20-21 órás utakat teljesítsen a hajózószemélyzet. Ez után módosítani kell a munkavállalói szerződéseket is.
Amint kipipálják ezeket a lépéseket, akkor tud a Qantas döntést hozni arról, hogy a felkínált géptípusok közül melyiket választja majd. Mint arról korábban beszámoltunk, az Airbus az A350-es, a Boeing a 777X speciális változatával igyekszik meggyőzni az ausztrál légitársaságot. A gépek ezt követően nem csak ezeket az ultra hosszú járatokat (Sydney-London stb.) teljesítenék, hanem a Project Sunrise-nak hívott program részeként további amerikai és európai városokkal is közvetlen összeköttetést biztosítanának.
Arról azonban Joyce nem mondott semmit, hogy melyik típust favorizálják. Ismert, az ezeknél rövidebb, de még mindig maratoni Perth-London közötti, valamint Los Angelesbe, Dallasba és San Franciscóba tartó járatokat 787-9 Dreamlinerekkel repüli az ausztrál légitársaság.
A Qantas korábban azzal kereste meg az Airbust és a Boeinget, hogy olyan repülőgépet tervezzen, amely mintegy 300 utassal és poggyászukkal is képes az ultrahosszú járatokat közbenső leszállás nélkül teljesíteni.
Bár korábban mindkét gyártó felvette az eléje dobott kesztyűt, Alan Joyce a South China Morning Postnak nyilatkozva elismerte, hogy részben fel kell adniuk terveiket, mert a számítások azt mutatják, hogy teljes terhelés mellett sem az Airbus A350-1000 ultranagy hatótávú, esetleg megvalósítandó változata, sem a Boeing 777-8 (az új generációs típusváltozat nagyobb hatótávú, rövidebb törzsű variánsa) nem képes ekkora távot megállás nélkül lerepülni.