Az egyesült államokbeli jetBlue légitársaság vezérigazgatója szerint elképzelhető, hogy a cég 2020 környékén belép a transzatlanti versenybe. A már az országon belüli, transzkontinentális – például New York és Los Angeles közötti – piacot is felrázó légitársaság a különféle megállapodásoknak köszönhetően nagyrészt védett, szerintük magas árakon dolgozó Európa-Amerika járatok körét is „megzavarná”.
Amint arról nemrég az AIRportal is hírt adott, a jetBlue amerikai légitársaság újabb Airbus A321-eseket rendelt, amelyből 15 darab az új hajtóművekkel felszerelt neo változat, és a szerződést lehetőséget ad a nagyobb hatótávot ígérő A321LR verzió üzembe állítására is.
A Bloombergre hivatkozva az Aero.de német hírportál arról ír, hogy miután a jetBlue belépett a rendkívül jövedelmező transzkontinentális – például New York és Los Angeles, illetve San Francisco közötti – piacra, és rendkívüli sikert aratott, a cégvezetés elgondolkodott azon, hogy „transzatlanti bomlasztásnak” (transatlantic disruption) nevezett stratégiát indítson. Azaz belépjen az Európa és Amerika közötti piacra.
Döntés ugyanakkor legkorábban 2017 végén várható, amikor határozniuk kell arról, hogy módosítják-e a rendelésüket az A321LR-re, amelyeket ez esetben 2020 környékén kapnának meg.
Az Egyesült Államokból Európába tartó utakon magasabbak az árak, és még magasabb a prémium utazóközönség miatt elérhető bevétel aránya, mint az USA keleti és nyugati partja közötti járatok esetében – írja a Bloomberg a jetBlue vezetőinek nyilatkozataira hivatkozva.
A jetBlue sikere a keleti parti – nyugati parti járatokon nagyrészt a Mint elnevezésű kabinrészének köszönhető, a business class-ekhez hasonló, fekvőhellyé alakítható kényelmes széksorokkal, nagyvonalú fedélzeti ellátással, mindezt kedvezőbb áron a nagy légitársaságok prémium üléseihez képest.
Robin Hayes, a jetBlue vezérigazgatója arról beszélt:
a Mint azért lett sikeres, mert nagyon magas árakkal dolgozó piacra léptek be vele, és szerinte Európa és az USA között ugyanettől szenvednek az utazók.
A cég szerint a transzatlanti piac 87 százalékát a trösztellenes felmentésekkel megtámogatott „nagyok” uralják – a három legjelentősebb amerikai hálózati légitársaság, az American, a Delta és a United-Continental, valamint európai partnereik élvezik a menetrendek és nem utolsó sorban az árak összehangolását, ebből következően a bevételek maximalizálását.
A Bloomberg emlékeztet arra, hogy az első ilyen trösztellenes felmentést a Northwest és a KLM szövetsége kapta meg 1993-ban, azóta már mintegy kéttucat hasonló megállapodásra adtak engedélyt a hatóságok.
George Ferguson, a Bloomberg légiközlekedési elemzője szerint „meglehetősen okos lépés” volna a jetBlue transzatlanti járatindítása. Úgy véli, elsősorban az észak-európai nyaralójáratok körére hathat, olyan cégekére, mint az Aer Lingus, a Norwegian, az Air Canada, a SAS és a WestJet. De meglátása szerint további nagy légitársaságok is a kapacitások csökkentésére kényszerülhetnek egy ilyen esetben, ha szeretnék fenntartani a jegyárak szintjét – mivel így nyilván kevesebb turistát szállítanának a több low cost-légicéggel versenyezve.
Ugyanakkor Marty St. George, a jetBlue alelnöke szerint a prémium utazóközönséget is megszólíthatják: úgy véli, új keresletet is generálhatnak a transzatlanti piacon, ahogyan az megtörtént a transzkontinentális járatoknál is.
A cikk rámutat: mindez az után érdekes hír, hogy a Norwegian már megrendelt harminc A321LR-t, azzal a nem titkolt céllal, hogy ezekkel is járna az Atlanti-óceán partjai között,
illetve a portugál TAP és az Air Lease Corporation is vásárol a tervek szerint 2019-ben debütáló típusverzióból.
Amely az Airbus szándéka szerint a Boeing 757-es remek helyettesítője lesz: a megnövelt, mintegy 4000 tengeri mérföldesre (7400 kilométer) ígért hatótávnak köszönhetően az úgynevezett „vékony”, tehát nem tömegeket megmozgató, de hosszú útvonalakra szánják, és a gyártó szerint 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt majd, mint az amerikai típus.
