A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) kimutatásai szerint Európa repülőterein összességében 6,1 százalékkal több utast fordult meg, mint egy évvel korábban.

A szervezet honlapján közölt adatok szerint összességében 2,34 milliárd utast kezeltek kontinensünk repülőterei, 136,6 millióval többet, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme némileg elmarad az egy évvel korábbi 8,5 százaléktól, de a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságok közepette ezt is dinamikus fejlődésnek nevezték.

Ötéves távlatban Európa utasforgalma a repülőtereken 36 százalékkal emelkedett, ez 630 millió új utast jelent.

A légitársaságok kapacitásbővítése a gépmozgások (fel- és leszállások) számában is meglátszik, ez 4 százalékot emelkedett a 2017-es adathoz viszonyítva.

Az Adolfo Suárez Madrid-Barajas Airport 4-es termináljának csarnoka. (Forrás: AENA)

Az uniós repülőtereken átlagosan 5,4 százalékos bővülés mutatkozott (szemben az egy évvel korábbi 7,7 százalékkal), de jelentősen rontották a helyzetet a nyári menetrendi időszakban tapasztalt késések és sztrájkok.

Hirdetés

A fejlődés motorja egyértelműen a keleti és déli országok forgalma volt: a legnagyobb mértékben Vilniusban (+30,9 százalék), Pozsonyban (+18,1 százalék), Rigában (+15,7 százalék), Budapesten (+13,5 százalék) és Tallinnban (13,4 százalék) nőtt a forgalom.

A legkisebb bővülés Svédországban (az újonnan bevezetett, légiközlekedést érintő adó miatt) és az Egyesült Királyságban (a Brexit körüli bizonytalanság következtében) volt.

Az unión kívüli repülőtereken 8,3 százalékos bővülést mértek a tavalyi 7,7 százalék után. Az orosz forgalom mellett a balkáni régió és Georgia repülőterei járultak hozzá leginkább a fejlődéshez.

A magasabb bázis, illetve kapacitáshiány miatt az öt legforgalmasabb repülőtéren mindössze 4,8 százalék volt az utasforgalom növekedése, szemben a tavalyi 5,5 százalékkal. Ezek közül Frankfurtban 7,8, Isztambul-Atatürkön 6,4, Párizs-Charles de Gaulle-on pedig 4 százalékkal kezeltek több utast 2018-ban, mint egy évvel azelőtt.