Az iparág összes érintettjének összefogásával, összehangolt politikai támogatással és a megfelelő finanszírozás biztosításával érhető csak el a légiközlekedés szén-dioxid kibocsátásának nullára csökkentése 2050-re – hangzott el a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Isztambulban megrendezett közgyűléséhez kapcsolódóan tartott globális csúcstalálkozón.
Alapvetés, hogy a légiközlekedés és a repülés szükséges alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek, de ezzel egyenértékűen fontos, hogy az fenntartható módon történjen – hangsúlyozta Marie Owens Thomsen, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) fenntarthatóságért felelős alelnöke és vezető közgazdásza.
A szervezet taglégitársaságai a 2021-ben tartott, 77. közgyűlésen vállalták, hogy 2050-re elérik a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Az IATA ennek érdekében az érintett felek és szakértők bevonásával készítette el stratégiai intézkedési ütemtervét, amely kitér arra is, hogy az átálláshoz mely más ágazatok és szereplők cselekvésére van szükség.
A tervek nemcsak a légitársaságok számára készültek, hanem foglalkoznak a repülőgép- és hajtómű-technológiával, az energiainfrastruktúrával, az üzemeltetéssel, a finanszírozással és a politikai döntésekkel is. E résztvevők ugyanis nem lehetnek csak csendes megfigyelői a folyamatnak, a tagok minden érdekeltet cselekvésre szólítanak fel.
A következő 27 évben a szén-dioxid-mentesítés terén a legnagyobb eredményt a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) alkalmazásával lehet elérni a légitársaságok szerint, amelyhez új energia- és üzemanyag-infrastruktúra, valamint a megújuló energiaforrások használata szükséges.
Ehhez azonban a SAF termelésének drasztikus felfuttatása szükséges, mert a 2022-ben rendelkezésre álló mintegy 300 millió liter a világszerte összesen felhasznált repülőgép-üzemanyagnak még mindig csak a 0,1 százalékát tette ki.
Jó hír ugyanakkor, hogy az idén az észak-amerikai, az európai és az ázsiai-Csendes-óceáni régiókban történt, illetve bejelentett fejlesztéseknek köszönhetően a termelés exponenciális növekedése várható, 2028-ra 69 milliárd literre nőhet a megújuló üzemanyagok kínálata, amelynek részét képezi – bár nem garantált mennyiségben – a SAF-termelés is.
A légitársaságok a ma és a jövőben rendelkezésre álló teljes mennyiséget fel is vásárolják, annak ellenére, hogy jóval drágább még ez a tüzelőanyag a hagyományos kerozinhoz képest.
A kínálatot messze meghaladó kereslet jobb kielégítéséhez növelni kellene a megújuló üzemanyagok finomítási kapacitásait, minél inkább diverzifikálni kell a SAF alapjául használt anyagok rendelkezésre állását és a termelési utakat, valamint a politikának is támogatnia kell az előállítás felfuttatását.
Emellett fontos a hatékonyabb repülőgépek és hajtóművek fejlesztése, amelyek 100 százalékban SAF-fal üzemelhetnek, valamint ahol lehetséges, a hidrogén- és elektromos meghajtás alkalmazása, továbbá a fejlesztések a szerkezetek (pl. könnyebb kompozit anyagok használata) és az aerodinamikai tulajdonságok terén.
A légitársaságok a meglévő repülőgépek üzemeltetésének jobbá tétele révén is csökkentik a kibocsátást és javítják az energiahatékonyságot, a légiforgalmi irányítás optimalizálásához és a légi közlekedési rendszer általános hatékonyságának növeléséhez szükséges az automatizálás, a big data kezelése és az új technológiák integrálása is.
A célok eléréséhez kulcsfontosságú a globálisan összehangolt stratégiai szakpolitika, amelynek ösztönzőket és támogatást kell nyújtania a légiközlekedési ágazat részére, valamint egységes keretrendszerben össze kell hangolni a kormányok és az iparági érdekeltek közötti együttműködést.
A 2050-ig történő átállás finanszírozásához 5000 milliárd amerikai dollárra, azaz évente átlagosan 180 milliárdra lesz szükség, amely fedezi a technológiai, infrastrukturális és üzemeltetési fejlesztéseket: az összeg csak harmada annak, amit a világon évente elköltenek új olaj- és gázmezők feltárására az ezzel foglalkozó vállalatok.
Ugyanakkor a légitársaságok önmaguk nem képesek a szükséges forrást kitermelni, így részben állami, részben magántőkéből kell finanszírozni.
Mehmet Tevfik Nane, a Pegasus Airlines elnöke és az IATA igazgatótanácsának leköszönő soros elnöke a csúcstalálkozó eredményeit értékelő zárógondolataiban kitért arra, hogy a légiközlekedés áldozatává vált olyan döntéseknek, amelyekre az iparág szereplői nem tudnak hatást gyakorolni, a teljes ökoszisztéma tevékeny együttműködése nélkül lehetetlen elérni a célokat.
Emellett nem fair, hogy a légitársaságokat helyezik a reflektorfénybe a legnagyobb szennyezőként, holott a cégek teljesítik a vállalásaikat, és mindent megtesznek a fenntarthatósági célok eléréséért.
Más, ötször nagyobb szennyezést okozó iparágak nem tesznek semmit a karbonlábnyomuk csökkentése érdekében, mégis a légiközlekedést érinti a legtöbb kritika, holott ez az egyetlen ágazat a közlekedési szektorban, amely rendelkezik kibocsátáscsökkentési célokkal a 2050-es végső és a közbenső céldátumokra – mutatott rá.
