Első alkalommal lépte át az űr határát a Virgin Galactic VSS Unity nevű rakétahajtású gépe, amely hamarosan űrturistákat szállíthat.
Az USA nyugati parti időzónája szerint december 13-án reggel végrehajtott tesztrepülést két, már veteránnak számító pilóta irányította, akiket a VSS Unity fedélzetén a WhiteKnightTwo nevű kéttörzsű hordozógéppel indítottak útjukra a kaliforniai Mojave sivatagban működő Légi-és Űrkikötőből.
A negyvenháromezer lábon (13 ezer méteren) végrehajtott leválást követően a Unity önerőből, rakétahajtással, a hangsebesség közel háromszorosával emelkedett tovább, és lépte át az űr határát, amely ötven mérföldes (mintegy 80 ezer méteres) magasságban található.
Az Egyesült Államok ettől a magasságtól ismeri el a küldetéseket űrrepülésnek, pilótáit és utasait pedig asztronautának.
A Virgin Galactic gépe ha nem is sokkal, de túlszárnyalta a határt, a maximális magassága ugyanis 51,4 mérföld (82 700 méter) volt.
Ez azt jelenti, hogy majdnem elérték a Mezoszféra 85 ezer méteres határát is, amely felett az úgynevezett termoszféra kezdődik, az a tartomány, amelyben az űrsiklók is mozogtak.
A fedélzeten a pilóták mellett a NASA mérőműszerei is helyet kaptak, hogy adatokat szolgáltassanak a majdani utasok által tapasztalható terhelésekről. Ezzel pénzt is keresett a Virgin Galactic, az állami űrügynökség ugyanis rendes ügyfél módjára fizetett az eszközei világűrbe jutásáért.
Enrico Palermo, az űrhajó gyártásában részvevő partnercég, a The Spaceship Company elnöke a CNN-nek a repülést követően csak annyit mondott: „Kijutottunk az űrbe.”
A Virgin Galactic alapítója, Richard Branson brit milliárdos pedig a beszámolók szerint láthatóan elérzékenyült, amire jó oka volt, mivel vállalata elsőként volt képes teljes egészében magánpénzből ember vezette eszközt juttatni az űrbe.
Hozzátette, a Virgin Galactic már csak hónapokra van attól, hogy az első fizető utasokkal is repüléseket hajtson végre, ezzel pedig ténylegesen is elkezdődjön az űrturizmus korszaka.
Elsőre nem sikerült
Mint arról 2014-ben az AIRportal.hu is beszámolt, a cég első gépe, a VSS Enterprise tesztrepülés közben meghibásodott és lezuhant.
A balesetet az okozta, hogy a gép visszatérés közbeni fékezésére hivatott, függőleges helyzetbe állítható szárnyai a repülés korai szakászában, a rakétahajtómű beindulása után nem sokkal fékező pozícióba kerültek.
Ennek következtében az Enterprise a darabjaira hullott, a két pilóta közül az egyik életét vesztette, a másik pedig súlyosan megsérült. A Virgin Galactic azonban már a katasztrófa másnapján azt közölte, hogy nem állnak le a fejlesztéssel.
Tanulva a hibákból, a Unity építésénél már úgy módosítottak a szárnyak vezérlésén, hogy kizárják a korai átállás, ezáltal a hasonló esetek lehetőségét.
A tervek szerint jövőre elsőként az új-mexikói Spaceport America bázisról főleg amerikai ügyfelek számára, 2020-tól pedig Olaszországból az európai célközönség számára is megindulhatnak a fizető utasoknak szóló űrjáratok.
Pénz kell, de nem mindenáron
Richard Branson elmondása szerint eddig körülbelül egymilliárd dollárt fektetett a fejlesztésbe, így a mostani együttműködés a NASA-val igencsak jól jött, révén a cég végre bevételt termelt.
A Virgin Galactic azonban továbbra is falja a pénzt, bár azt már mindenki a kezdetektől fogva tudja, hogy az űrbe utazni nem olcsó mulatság.
A milliárdos tulajdonos még egy-két új befektetőt szeretne bevonni, de nemrég elutasított egy Szaúd-Arábiából érkező ajánlatot. Elmondása szerint ilyen pénzt nem látna szívesen, a kormánykritikus munkát folytató szaúdi újságíró közelmúltbeli meggyilkolása miatt.
Szerinte alapvetően piacképes vállalkozást álmodott meg és hozott létre, amelyet a csapata nyereségessé is tud majd tenni, a kérdés már csak az, hogy mennyi időre van ehhez szükség.
